Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A közkövetelések elsőbbsége a végrehajtási eljárásban

A KÖZKÖVETELÉSEK ELSŐBBSÉGE 173 hogy az állag átruházása után járó illeték nem terheli a hasznokat. A fordított esetet — mint láttuk — megfelelően elintézi az 1920:XXXIV. tc. 23. §-ának 8. bekezdése. Tartalmi eltérés az is, hogy míg a vételár felosztásáról rendelkező § — mint láttuk — nem a köztartozásoknak általában ad elsőbbséget, hanem csak bizonyos adóknak és illetékeknek, addig a zárlati jövedelem felosztásáról szóló rendelkezés a ház- és földadóval, valamint ezeknek pótlékaival és járulékaival egysorban említi és közvetlenül a zárgondnok által fizetendőnek mondja ki a végrehajtás alá vont vagyont terhelő egyéb folyó köztartozásokat is. A zárlati jövedelemből tehát a folyó vízdíjaknak és más eféléknek elsőbbségre igényük van. Ez az eltérés indokolt is, mert a vízhasználat és más hasonlók hozzátartoznak az ingatlan használatához vagy hasznosításához, a jövedelemre vezetett végrehajtásnál tehát elsőbbséget méltán élveznek, ellenben az ingatlan értékét nem emelik, s így abból kielégítési elsőbbségre nem tartanak számot. Kiemeljük továbbá, hogy a kedvező szabály csak a folyó, nem a hátralékos ily tartozásokra szól. Eltérés az is, hogy a 84. §. a végrehajtás alá vont ingatlant terhelő föld és házadón kívül a végrehajtás alá vont vagyont terhelő folyó köztartozásokról (beszél. Ez véleményünk szerint azt jelenti, hogy ha a végrehajtás alá vont ingatlan adott esetben gyár vagy más vállalat, akkor a vállalat jövedelmét terhelő adót is a zárlati jövedelemből kapja meg az adókincstár vagy más adószedő hatóság és hogy pl. a gyár munkásai után járó folyó társadalombiztosítási járulékot is elsőbbséggel kell kielégíteni. Emellett a magyarázat mellett szól az, hogy a most tárgyalt 84. §. — ellentétben a 83. §-szal — a vagyont terhelő, nem pedig közvetlenül terhelő köztartozásokról beszél. És emellett szól az 1912:LIII. tc. 36. §-ának rendelkezése, amely mint a zárlat alá vett vagyont terhelő köztartozást kifejezetten megemlítette a közkereseti és betéti társaságok üzleti jövedelmét valamint a külföldi részvénytársaságoknak belföldön űzött hasznot hajtó foglalkozásából eredő jövedelmét. Az 1923:VII. tc. 7,5. §-a a most említett §-t hatályon kívül helyezte ugyan, de indokolása kiemeli, hogy tartalmi változtatást nem kíván tenni. IX. Az iparüzleti jog végrehajtás alá vonása és a vállalati végrehajtás. A vállalati végrehajtás szabálvait a bírói gyakorlat fejlesztette ki és fejleszti egvre tovább, főképen a m. kir. Kúriának a gyógyszertári jövedelem végrehajtás alá vonásáról szóló 111. számú jogegységi döntvénye alapján. Minthogy a végrehajtásnak ez a neme írott jogszabályokkal rendezve nincs, érthető, hogy nincsenek olyan szabályok, amelyek vállalati végrehajtás esetére egyes közköveteléseknek elsőbbséget biztosítanának. Ezért azt kell vizsgálnunk, hogy