Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A közkövetelések elsőbbsége a végrehajtási eljárásban

A KÖZKÖVETELÉSEK ELSŐBBSÉGE 163 a -bírói gyakorlatban világos. Ennek az álláspontnak a következménye az, hogy az adórendszertől függ, hogy valamely adónem elsőbbséget élvez-e, vagy nem. Ha valamely adónem, amely korábban a föld- vagy házadó pótléka volt, utóbb más alapon vettetik ki, akkor az adó elsőbbsége megszűnik; ha viszont valamely adónem, amelyet régebben nem a ház- vagy földadó után vetettek ki, a föld- vagy házadó pótlékává válik, ezzel az elsőbbséget megkapja. Alá'bb VI. alatt ki fogjuk fejteni, hogy ez helyesen van így. Hogy ezt az álláspontot még világosabban kifejezzük: a fenti határozatok szerint az ingatlant közvetlenül terhelő adó az olyan adó, amelynél az adóalap az ingatlan állaga vagy hozadéka. A pénzügytan tudománya az adóalap fogalmától megkülönbözteti az adóforrás fogalmát: azt a gazdasági fedezetet, amelyből a törvényhozó szándéka szerint Í\Z adónak fizetődnie kell. Az adóforrás azonban inkább gazdaságtudományi, mint jogi fogalom, s az elsőbbség kérdésében sincs jelentősége. Ehhez képest, ha az adót nem az ingatlan állaga vagy jövedelme alapján vetik ki, akkor az árverési vételárából még akkor sem lehet az ilyen adót elsőbbséggel sorozni, ha az adóforrás olyan jövedelem, amelyet az ingatlan révén ért el a végrehajtást szenvedő. Világosság kedvéért példát mondunk: Ha valamely ingatlanon gyár, fürdő, vagy más üzem célját szolgáló épület van, még pedig olyan, amely e határozat rendeltetéssel épült, az ilyen üzem után járó kereseti adó elsőbbséget nem élvez. A fenti tiszta elvi alapon álló határozatok mellett azonban elvétve olyanokat is olvashatunk, amelyek az ingatlant közvetlenül terhelőnek tekintenek olyan köztartozásokat, amelyek fizetésének alapja nem az ingatlan állaga vagy jövedelme. Mégpedig nem is adókat hanem egyéb köztartozásokat is, amelyekről pedig mindjárt ki fogjuk fejteni (IV. alatt), hogy azok külön törvényes rendelkezés nélkül elsőbbséget nem élveznek. így a fővárosi csatornaépítési és kövezési díjakat, a járdaépítési költséget, a burkolási járulékot «és legújabban a vízdíjat is. Ezekről fogunk az alábbiakban beszélni. IV. Adók és illetékek közé nem tartozó köztartozások. A most hatályos rendelkezés, a 600/1927. P. M. számú rendelet fent szószerint idézett 83. §-a az a) pontban bizonyos adóknak, a b) pontban bizonyos illetékeknek ad törvényes elsőbbséget. Egyéb köztartozásoknak nem. Az adók és illetékek fogalma alá nem eső köztartozásoknak tehát törvényes elsőbbségük csak akkor van, ha külön jogszabály adja meg nekik. Az adókra és illetékekre kimondott szabályt tehát egyéb köztartozásokra kiterjeszteni nem lehet. Pénzügyi jogi szabályokról, aminők a közadókezelési rendelet szabá-