Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A közkövetelések elsőbbsége a végrehajtási eljárásban

162 Dr. SÁRFFY ANDOR lat azokat is, amelyek az ingatlan állagát vagy hozadékát terhelő adók alapján vettetnek ki, melyek tehát ezeknek a pótlékai. Egyéb adót azonban nem. A marosvásárhelyi ítélőtábla 14. sz. határozata (1902-ből) egy kissé már el is veti a sulykot, amikor az előnyös sorozásból kizár minden olyan adót, amelyet nem csupán az ingatlan után, hanem más adóalap után is kivehetnek, még akkor is, ha a konkrét esetben az ingatlan adója után vetették ki. Ezért a betegápolásí pótadót és az útadót is kizárja az előnyös tételek közül. Ez már nehezen védhető álláspont, mert ha valamely adót a földtulajdonosra vagy a háztulajdonosra az ingatlan adója után vetettek ki, akkor nem lehet azt mondani, hogy ez nem a földet vagy há zat terheli, csak azért, mivel ugyanilyen adót a kereskedőre vagy a tisztviselőre kereseti adója után vethetnek ki. Ezt a túlzott megszorítást elejti, de egyébként ugyanezen az elvi alapon áll a győri tábla 1902. évből származó 29. számú polgári határozata, amely szerint előnyös tételként kell sorozni az országos betegápolási pótadót és a községi népiskolai adót; de ha ezek az adók nemcsak az ingatlan egyenes adója, hanem más egyenes adók alapján is vettettek ki, akkor csak azt a részüket kell előnyösen sorozni, amely a kivetett adóból az eladott ingatlan egyenes állami adójára esik. Hasonlóképen határozott a szegedi tábla az 1904. évből való 4. számú polgári döntvényében, amely a törvényhatósági útadót előnyösen sorozandónak mondja ki annyiban, amennyiben az elárverezett ingatlan egyenes álami adója után vettetett ki. Végül eldönti a kérdést a Kúria már fenteibb említett 78. számú teljes ülési döntvénye (1906-ból), amely szerint „az 1890:1. te. 23. §-a alapján kivetett útadó, amennyiben a föld és ház adója után vettetett ki, az ingatlant közvetlenül terhelő állami és községi adók közé tartozik". Ugyanez az álláspont tükröződik vissza a Kúriának a Polgárijogi Határozatok Tárába 720. sorszám alatt felvett Pk. V. 517/1916. számú határozatából, amely a budapesti házbérkrajcárt azon az alapon sorozta előnyösen, mert „a budapesti házbérkrajcár Pest városának 1872. évi 47.01(3. szám alatt hozott és a m. kir. belügyminiszternek 1873. évi 2830. szám alatti rendeletével jóváhagyott közgyűlési végzése szerint oly törvényhatósági pótadó, amely a házbér után vettetik ki, tehát az elárverezett ingatlan közvetlenül terhelő állami házbéradó járuléka". És ugyanezen az alapon áll a Kúriának 9247/1904. szám alatt hozott határozata, amely a községi népiskolai adó elsőbbségét azon az alapon ismerte el, hogy az egyenes állami adók, tehát az ingatlant közvetlenül terhelő föld- és házadó után rovatik ki és így azzal elválaszthatatlan kapcsolatban lévén, magát az ingatlant terheli. Az elsőbbség tekintetében irányadó elvi álláspont tehát