Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [5. r.]

A MAGYAR SZKRZÖl JOG 149 A 10. §. második bekezdése kiveszi ugyanis azokat a zenemüveket, amelyek egy meghatározott mulató vagy színpad részére készültek, továbbá az ily célra megszerzett idegen nyelvű szöveggel bíró zenemüveket; ezeket a müveket a Szövetkezet a közléseire szolgáló lapban az ügyfelei tudomására is hozza. A 10. i§. 3. bekezdése pedig kiveszi az önálló színpadi müveket, amelyek a színpadon kívüli előadás szempontjából egyébként a Szövetkezet védelme alatt állanak. Azok, akik zenemüveket nyilvánosan előadnak vagy előadatnak (vendéglősök, kávéháztulajdonosok, kaszinók stb.) a Szövetkezettől meghatározott összegű jogdíj megfizetése ellenélben jogot szereznek a védett zeneművek nyilvános előadására illetőleg előadatására. A jogdíjak révén befolyó tiszta jövedelem pedig meghatározott kulcs szerint a szerzők közt kerül felosztásra s ekként a szerzők megélhetését teszi lehetővé. A Szövetkezet a külföldi hasonló alakulatokkal kölcsönösség alapján összeköttetésben állván, Magyarországra nézve mondhatni az egész kultúrvilág zenemüveinek előadási jogával rendelkezik, s hivatva van Magyarországon megvédeni a külföldi alakulatok tagjainak jogait is, valamint üldözni azok zeneműveinek jogosulatlan előadásair is. Ezek szerint a Szövetkezet lehetővé kívánja tenni a jogdíjat befizető vendéglősöknek, kávésoknak, egyesületeknek annak elkerülését, hogy a zeneművek előadásából kifolyóan bitorlásért felelősségre vonassanak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a vendéglők, kávéházak, s más nyilvános szórakozóhelyiségek tulajdonosainak maguknak megszerezni azoknak a zeneműveknek nyilvános előadási jogát, amelyeket üzemükben eljátszanak, elénekelnek, — leküzdhetetlen nehézségekbe ütköznék, holott a jogdíj megfizetésével úgyszólván az egész kultúrvilág zeneműveinek nyilvános előadási jogát megszerzik, mert ma már majdnem minden zeneszerző, aki művét nyilvános előadásra szánta, ily alakulatba való belépéssel átruházza arra zenei művei nyilvános előadási jogát. A Szövetkezet tehát közhasznú tevékenységet is fejt ki, amikor egyfelől biztosítja a szerzők részére zeneműveik nyilvános előadásának ellenértékét, másfelől azok részére, akik zeneművek nyilvános előadásával vagy előadatásával foglalkoznak, a jogdíj lefizetése ellenében elkerülhetővé teszi azt, hogy bitorlás miatt bajba keveredjenek. A mozgóképszínházak is fizetnek jogdíjat a Szövetkezetnek a hangos filmek után, ha a filmre felvett zenének nyilvános előadási jogát szintén a Szövetkezet védi. S mivel a vendéglősök, kávésok stb. mind többen jogdíjat fizető ügyfelei a Szövetkezetnek, ezért ezen az egyéb-