Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [5. r.]

150 DR. ALFÖLDY DEZSŐ ként nagyon Ibizonytalan téren mind kevesebb a bitorlások esete.:! A Szövetkezet működésével kapcsolatban a kir. Kúria a gyakorlatában a 18. számú polgári jogegységi döntvényben foglalt jogelvet töblb iránvban tovább fejlesztette. A P. I. 2924/1930. sz.'alatt kelt ítéletében kifejti a kir. Kúria, hogy minden vendéglősnek, akinek vendéglőjében cigányzenekar játszik, számolnia kell azzal, hogy az ily zenekar védett zenemüveket is ad elő, s ha ezzel nem számol, már nyilván gondtalanul jár el. S minden vendéglősnek tudnia kell azt, hogy csak a Szövetkezettől nyert engedély alapján játszhatnak a zenekarok az ő vendéglői helyiségeikben védett zeneműveket, amire nézve a vendéglők a 168.809/1924. B. M. számú körrendelet szerint hatósági ellenőrzés alatt is állanak. Kimondta ebben az ítéletében a kir. Kúria azt is, hogy a vendéglős a védett zenemüvek előadására vonatkozó jogot csak arra az időre szerzi meg, amelyre a jogdíjat kiegyenlítette. A vendéglőst tehát védett zenemüveknek az ő vendéglőjében történt jogosulatlan előadásával mindenesetre gondatlanságból elkövetett bitorlás vétsége terheli. A kir. Kúria P. I. 2034/1927., P. I. 3245/1928., P. I. 2989/ 1933., P. I., 5155/1934. szám alatt hozott ítéletei szerint a 18. számú jogegységi döntvény alkalmazása szempontjából közömbös az, hogy a vendéglőben nyilvánosan játszó zenekart közvetlenül a vendéglős fogadta-e fel. Már annálfogva ugyanis, hogy a zenekar védett zeneműveket ad elő jogosulatlanul a vendéglőben, a vendéglős az 57. §-ba ütköző bitorlásért felelősségre vonható, mert ha eltűri, hogy a bárki részére nyitva álló, vagyis nyilvános helyiségében zenekar játszék, ha azt ő nem is fogadta fel, ezzel már igénybe veszi a zenekart saját érdekében iparának előnyösebb kihasználására, s így őt olyannak kell tekinteni, mint a ki zeneművek jogosulatlan nyilvános előadásában (előadatásában) közreműködik. Ehhez képest a kir. Kúria a vendéglős terhére a bitorlást megállapította tekintet nélkül arra, hogy a zené3 A Szövetkezet működésének a fontosságát felismerte a m. kir. belügyminiszter is, amennyiben a lfi8.809/1924. B. M. számú körrendeletében arra való tekintettel, hogy a közigazgatási hatóságok a büntetendő cselekmények elhárítása iránt is a tőlük telhetőt megtenni kötelesek, — felhívta az illetékes hatóságokat annak szigorú ellenőrzése iránt, hogy a kávéházak, vendéglők s egyéb szórakozóhelyek tulajdonosai, engedményesei és bérlői, továbbá az alkalmi zenés mulatságok és előadások rendezői — előzetesen megszerezték-e a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetétói a zeneművek nyilvános előadásának jogát, s amennyiben az illetők a nyilvános előadásra jogosító engedélyt meg nem szerzik, intézkedjenek a zenekaroknak további játszástól való eltiltása s a bitorlás miatt a további intézkedéseknek megtétele iránt.