Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [5. r.]

142 ])R. ALFÖLDY DEZSŐ Ezzel szemben egyéb írói művek, pl. költemények, elbeszélések stb. nyilvános előadását, ha közzétételük már megtörtént, a törvény nem köti a szerző engedélyéhez, mert a szerzőnek nem fűződik jelentősebb érdeke ahhoz, hogy már közzétett ily művének elszavalása, felolvasása beleegyezésétől tétessék függővé. Az ily műveknek csak rádió útján való közléséhez kell a szerző hozzájárulása (1. 6. §. 9. pontját.)1 A zenemüvek előadása azokat a hallás számára teszi érzékelhetővé. Színmű minden írói mű, mely szerepekre (párbeszédekre) osztottságánál fogva színpadi előadásra alkalmas. Színmű állhat egy szerepéből is azzal a jelleggel, hogy azt a műben megírt színpadi beállításban játsza el az előadó művész. Színműveknek a szerző számára fenntartott nyilvános előadása alatt általában azok színpadszerű előadását kell érteni, vagyis oly előadást, amely szerepek eljátszásával, színtéri elrendezéssel megy végbe. Meg van engedve a már közzétett színműnek vagy egyes részeinek felolvasása, mert az ily felolvasás nem tekinthető a színmű szerzői jogi értelemben vett nyilvános előadásának. Ellenben a nyilvános előadás tilalma alá esik a színműnek felolvasása szerepek szerint, amiben már a szerepeknek bizonyos alakítása nyilvánul meg. Színműveknek rádió útján való köz» léséhez pedig — akár szereposztással, akár anélkül történjék az — már a szerzőnek beleegyezése megkívántatik (1. o. §. 9. pont). A színmű színpadi előadása történhetik élő személyeklyekkel, végbemehet mozgófényképészeti úton, vagyis valamely élő személyekkel történt előadásának reprodukálásával film útján, vagy történhetik bábokkal (marionettekkel). Zenés színmű alatt oly színművet kell érteni, amelynél a szöveg és a zene szerves kapcsolatban van, ilyenek az operák, operettek. Nem válik zenés színművé a színmű, ha néhány alakalomszerű zene (ének) szám van (benne. A népszínmű rendszerint tehát nem zenés színmű, amennyiben csak a darabtól elválasztható dalbetéteket foglal magában. A zenés színművek és színművek között foglalnak helyet az oratóriumok, ha karokkal és magánszólamokkal vannak felszerelve." 1 Az osztrák és német törvények a nyilvános előadás tekintetéhen különbséget tesznek Vortrag és Aufführung között. Vortrag valamely írói műnek a hallás számára való érzékeltetése felolvasás, elszavalás útján Aufführung a színműnek a látás számára színpadszerű megjelenítése, zeneműveknél pedig azok visszaadása a hallás számára. Az osztrák törvény (módosított szöveg 23 §-a) szerint is írói műveknél azok nyilvános előadása csak addig kizárólagos joga a szerzőnek, amíg azok meg nem jelentek; ugyanígy a német törvény 11. §-a is. - Dr. Kenedi Géza: „A Magyar Szerzői Jog" 156. 1.