Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [5. r.]

A MAGYAR SZKRZÖI .10(1 141 az okozattal és gyakran egyes néprétegek időnkénti felfogására rendezkedik be. Ily döntések ritkán válnak az igazságszolgáltatás díszére. Mindenben el kell tehát fogadnunk Finkey Ferenc megállapításait. A rossz törvény ellen alig van orvosság. Egy elhibázott elsőbírói döntés a bűnperben a részleges jogerőnek, a reformatio in peius tilalmának és a csatlakozás hiányos elvének következtében elég hatalmas akadály ahhoz, hogy a legfelsőbb bíróságot az igazságérzetével ellenkező határozat korrigálásában végleg megakadályozza. Reméljük, hogy e kitűnő tanulmány nem megy feledésbe, ha majd a Bp. perorvoslati rendszerének gyökeres újjáalkotására kerül a sor. Mert hiszen ennek is megjön egyszer az ideje. „Und so bleiben wir wegen der Zukunft unbekümmert — írja Goethe egyik levelében élete végén. — Wirken wir immerfort so lange es Tag für uns ist, für andere wird auch eine Sonne scheinen, sie werden sich an ihr hervortun und uns indessen ein helleres Licht erleuchten." A MAGYAR SZERZŐI JOG KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A M. KIR. KÚRIA GYAKORLATÁRA Irla: Dr. ALFÖLDY DEZSŐ, a m. kir. Kúria bírája (Folytatás) 49. §. Színmüvek, zenés színmüvek és zenemüvek nyilvános előadására a jelen törvényben meghatározott védelmi időn belül (55., íí—//. §rOk) a szerzőnek van kizárólagos joga. A törvény szóbanlevő rendelkezése összhangban áll a berni (jelenleg római) egyezmény 11. cikkének első bekezdésével. Törvényünk a nyilvános előadás jogát a színművekre, zenés színművekre és a zenemüvekre korlátozza. Az ily művek ugyanis rendszerint arra vannak szánva, hogy művészek (szín-, ének- és zeneművészek) előadásában jussanak a közönség elé, s ily műveknél a szerzőnek a munkája ellenértékét is legjobban a nyilvános előadás biztosítja, ami egyébként különösen zenei művek értékesítését az ország határain túl is leginkább teszi lehetővé. Ezért fontos érdeke a szerzőknek, hogy ily művek nyilvános előadásához kizárólagos joguk legyen. Ezek a művek tehát — akár megjelentek, akár nem — csak a szerző (beleegyezésével adhatók elő nyilvánosan. Jogfenntartás (ellentétben a régi Szjt.-nyel) nem szükséges, amit a berni (római) egyezmény 11. cikkének 3. bekezdése külön ki is emel.