Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Az új transferrendelet és az emissziós jelzálogkölcsönök

AZ ÜJ TRANSFERRENDELET 135 hogy kiváltság csak különös intézkedéssel s nem általános jogszabállyal szüntethető meg. E kiváltság természetszerűleg az eredeti, teljes kölcsönkövetelés fenntartását jelenti: erre mulat nem csupán ennek a két törvény, helynek betüszerint egybehangzó, idézett rendelkezése, de ezt igazolja mindkét törvénynek szelleme és szándéka is. Mindkét törvény vonatkozó intézkedése szerint a követelések fennmaradása az önmagától bekövetkező primár jogi helyzet, azaz ahhoz, hogy ezek a követelések épségben lennmaradjanak nincs szükség semmiféle jogcselekményre vagy nyilatkozatra, mert a törvény a maga erejénél fogva hat, — inkább ellenkezőleg, ahhoz kívántatik meg a kibocsájtó intézet akaratnyilvánítása, hogy az 187(i:XXXVI. tc. 14. §-ának 2. bekezdésében, illetve az 1897:XXXII. tc. 15. § ában szabályozott helyzet ne következzék be. Ennélfogva a kibocsájtó intézetnek ez a kiváltságos joga voltaképen már a sorrendi tárgyalás elölt hat, annak hatása már a sorrendi tárgyalás elölt az árverés tényével beáll, s azt eredményezi, hogy a sorrendi tárgyaláson csak az a körülmény vár megállapításra, hogy miszerint ez a kölcsön követelés ,,épségben fennmarad", amelv imperatív rendelkezés értelemszerűleg kizárja a követelésnek bármely értelemben való szétbontását. Annál is inkább helytálló ez a következtetés, mert mindkét törvény a kibocsájtott értékpapírok és a fedezeti követelések értékbeli azonosításából indnl ki. aminthogy a fennmaradó követelések ugyanazoknak a kibocsájtott értékpapíroknak a fedezetére kell, hogy szolgáljanak az árverés után is, mint szolgáltak az árverés előtt, és mert amint annak bizonyításátfentebb megkíséreltük, a követelésnek szétbontása oly eredményekre ve zetne. amelyek fontos közhiteli érdekekbe, sőt hatályos jogszabályok kifejezett tilalmába ütköznek. Záloglevelek és jelzálogkötvények biztosítására rendelt követelések és jelzálogjogok teljes egészükben a meghatározott célra kell hogy szolgáljanak függetlenül attól, hogy á záloglevelek értékelése hosszabb vagy rövidebb átmeneti időben hogyan alakul. Nincs és nem lehet helye annak, hogy e meghatározott rendeltetéssel létesített követeléseket és alapított jelzálogjogokat utólag bármily módon vagy bármily irányban szűkítsük, vagy korlátozzuk, szétválasszuk vagy szétbontsuk, vagy e rendeltetésüktől akár csak részben is elvonjuk anélkül, hogy előzetesen vagy egyidejűleg az azok alapján kibocsájtott záloglevelek és kötvények összeségének egyenkénti értékén a megfelelő jogi változások jogszabályalkotás útján meg ne történtek volna. Sem a fentebb felhívott rendeletek, sem más jogszabály ezt a változtatást a címletek értékére meg nem tette, következőleg a záloglevelek és jelzálog kötvények kibocsájtásának fedezeti elemeit megbontani nem szabad. Ezért mindazokban az esetekben, amidőn az 1876:XXXVI. tc. 14 §-ának 2. bekezdése, vagy az 1807:XXXII. tc. 15. §-a, vagy ily kölcsönök esetében a Te. 83. §. 2. bekezdése jön alkalmazásba, a 16.301/1933. M. E. sz. és a 10.800/1934. M. E. sz. rendeletek megbeszélt rendelkezései helyet nem foglalhatnak, mert ez utóbbi rendelkezések alkalmazásával elérhető eredmény ellenlétben volna hatályos jogszabályok paracsával. Az 1876:XXXVI. tc. és az 1897:XXXH. tc. szabályai nem magánjogi szabályok, hanem a nemcsak az alkotmányjog értelmében felfogott közjog nak szabályai. Elismerten közjogi jellegük van a végrehajtási jogszabályoknak, következőleg a Te. 83. §-ának is. Ezek a szabálvok a maguk érintetlenségében alkalmazandók az általuk szabályozott jogviszonvokra. tehát az emissziós kölcsönök behajtására, annál is inkább, ,mert úgy a 16.301/1933. M. E. sz., mint a 10.800/1934. M. E számú rendelet kivételes felhatalmazás alapján adatott ki, már pedig az 1931:XXVI. tc. 2, §-a csak magánjogi és eljárási rendelkezések megtételére adott a kormánynak felhatalmazást. Mindezekből következőleg nézetünk szerint a 16.301/1933. M. E. számú és a 10.300/1934. M. E. számú rendelet nem alkalmazható olyan esetekben, amidőn a kibocsájtó intézet az emissziós jelzálog-kölcsön átvállalása iránt a jelzálogos ingatlan árverési vevőjével megegyezett, illetőleg amidőn maga az emissziós intézet az árverési vevő és kölcsönének törlését nem kívánja.