Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Az új transferrendelet és az emissziós jelzálogkölcsönök

136 SZEMLE A Budapesti Ügyvédi Kamara tisztújítása. Az az előcsatározás, mely a választmányon belül folyt le az ügyvédvizsgálóbizottság tagjainak kiküldésénél, előre megvázolta a tisztikar és választmány megválasztásának képét. Pártok, frakciók, összeállások, összeszövetkezések, kis gruppok, nagy gruppok, mennél kisebbek, -innál nagyobb hanggal: ez volt a választás karakteriszlikon ja. Az eredmény pedig: összetört a Kamarában a békesség. Pártok azelőtt is voltak a Kamarában, de tulajdonkép csak a választások idején. Most állandósult tehát kiélesedett a pártélet. Az eleven pártélet fűti az ellentéteket: mutatniok kell a pártoknak, hogy van élet bennük. Sajnos, most törvény követeli meg, hogy legyenek pártok, mert pártok jelöléséből alakul a kisközgyűlés. A pártok pedig új pártokat szülnek; fantáziák és hangerők s/<rint alakulnak meg a frakciók, kis és még kisebb csoportok pálváznak a mérleg nyelvének szerepére és jutnak így domináló szerephez kisvoltukban a nagy pártok fölé, amiből aztán pártzavarok, pártbonyodalmak, pártoskodás virul ki. Az eredmény épp ezért nem is volt meglepő: tisztújítás, amely nem kelt megnyugvást, — amely senkinek se jó, legkevésb^é a Kamarának, — választás, mely lehiggadás helyett a nyugalom felborulását jelenti. Nem a pártok győztek, hanem a pártzavarok. Pedig annak az elvnek kellelt volna győznie, hogy az arravalóság jusson érvényre, vagyis: az töltse be a helyet, aki azon a helyen legjobban használhat a közösségnek. Hát ha a választás nem sikerült, meg kell találni a formát, hogy új választás legyen, mely megnyugtató eredményt hozzon. De mikép történjék, hogy új választásra kerüljön a sor? Ez az alaki probléma. Érdemben nem is probléma az, hogy legyen-e vagy sem új választás? Legyen. Az önző érdeknek — röviden: pártérdekeknek háttérbe kell szorulniok. .4 Magyar Jogászegylet Civiljogi Semináriumában dr. Kelényi Jenő ügyvéd ,,A kiadói jog reform"-}áról tartott előadást. Kifejtette, hogy bár kereskedelmi törvényünk nagyban-egészben helyesen és sokban a modern kiadói jogokkal egyezően szabályozta a kiadói ügylet és a kiadói jog komplexumát, mégis szabályozása hézagos, sok tekintetben pedig ellentétben van az élettel és a kialakult gyakorlattal, szabályai a gyakorlatban sokszor súlyos ellentéteket támasztottak a szerzők és kiadók között. Ezért minden tekintetben megérett a reformra. Éppen ezért, ha a bírói gyakorlat, valamint maguk a felek igyekeznek is kiküszöbölni a törvény hiányait. A kiadói szerződések legtöbbször a gyakorlat követelményeinek megfelelően szabályozzák a további kiadások, a gyűjteményes kiadások, korrektúrák, változtatások, stb. stb., kérdéseit, mégis fontos volna, hogy a szerzők és kiadók s evvel kapcsolatban a szerzők és színházak, valamint a szerzők és filmvállalkozók közötti viszonyt is szabályozó kiadói, valamint a színházi és filmértékesítési jogok helyesen és korszerűen szabályoztassanak. Az előadáshoz hozzászóltak dr. Bálás P. Elemér miniszteri tanácsos, \alamint dr. Szálai Emil és dr. Beck Salamon ügyvédek. * Üzleti tisztesség és illendőség címen tartott előadást a miskolci ipartestületben dr. Nemes László budapesti ügyvéd az Iparjogvédelmi Egyesület titkára. Foglalkozott a tisztességtelen versenyről szóló törvénnyel űzött viszszaélésekkel és ismertette azt a tervezetet, amelyet a visszaélések meggátlása céljából a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nemrégen terjesztett a kormány elé. A kir. Kúriának legutóbb a márkacikkek ár védelme kérdésében hozott ítéletének elemzése során, sürgette az előadó e kérdésnek jogszabály útján való rendezését. Az előadáson a Miskolci Ügyvédi Kamara elnöksége is résztvett.