Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A perorvoslatok túltengése büntetőbírósági eljárásunkban

98 DR. AUEH GYÖRGY felebbezések 41.4, a revíziók 19.6%-ban vezettek eredményre, addig nálunk ezek az arányszámok csak 11.5 és 7.4% voltak. Ez pedig nem jelent egyebet, mint hogy az ítélőtábla munkásságának csaknem 90%-a és a Kúria tevékenységén ek 92%-a jelentékenyebb eredménnyel nem járt. Ezek az aggálytkeltő állapotok a háborút követő években egyáltalán nem szűntek meg, sőt állandósultaknak mondhatók. A közállapotainkról szóló, a kir. kormány által kiadott utolsó évi jelentésnek az igazságszolgáltatásra vonatkozó részében közölt adatokból láthatjuk, hogy a járásbíróságok által büntető ügyekben hozott 36.762 ítélet ellen 21%-ban éltek felebbezéssel, amely felebbezés közül 9% volt eredményes. Alig különbözik a helyzet a törvényszéki eljárásban, ahol ugyanis 18.588 ítélet közül felebbezéssel támadtak meg a felek 24% -o-t, semmiségi panasszal pedig 10%-ot. így összevéve egy 34%-os perorvoslati arányt véve alapul, azt látjuk, hogy a törvényszék előtti eljárásban az összes perorvoslatok közül alaposnak találtatott 4.1%. Ha már most elkülönítjük az egyesbírák által a törvényszékeknél elbírált ügyeket, az ezekben hozott 11.622 ítélet ellen 22%-ban éltek felebbezéssel és 6.5%-ban semmiségi panasszal. A 28.5%-os perorvoslati arány itt 4%-ban tüntet fel eredményes perorvoslatot. Ez az eredmény egyszersmind annak bizonyítéka is, hogv a felsőbírósági felülvizsgálat során a büntető egyesbírák ítéletei semmivel sem bizonyultak gyengébbeknek, mint a társasbíróságok ítéletei. Mivel pedig egyáltalán nem áll meg az a feltételezés, hogy az egyesbírák elé épen csak az egyszerűbb ügyek kerülnének és a bonyolultabb ügyek már a törvényszéki tanácsoknak lennének fenntartva, tények cáfolnak arra az aggodalomra amely az egyesbírói működésben az igazságszolgáltatás színvonalának sülyedését látja és a hatáskör kiterjesztését a jogbiztonságra veszélyesnek tartja. Azonban, hogy megítélhessük, mily mértékben élnek Magyarországon a perorvoslati joggal, szükség van arra, hogy több külföldi adatot vegyünk szemügyre. Ezeket az adatokat ugyancsak az egyes — alább hivatkozott — államok kormánvainak hivatalos jelentéseiből, tehát minden kétségen felül álló jelentéseiből merítettem.* Mendelényi Lászlónak a Magvar Jogászegyleti Értekezésekben is közzétett kitűnő előadásából már megtudhattuk, hogy mily elenvésző számban fordulnak elő a nerorvoslatok büntető ügvekben Angliában. Mendelényi Lászlónak r L. Statistiches Jahrbuch f. d: Deutsche Reich. Berlin Statistiea della Criminalita. Roma. Criminal Statistics. London. Home Office. Krímiim] Statistik Wien. La juslice criminelle, Paris.