Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Fejezetek a nemzetközi magánjog köréből. [1. r.]

IRODALOM 79 Hiányával (ennek eddig 21 ..módosítása van, a legutolsó 1933-ból) részletes és meggyőző ismertetését adja azoknak a történeti körülményeknek, melyek annak fejlődését megelőzték és körülvették, elénk tárva a kereskedel ni társaságok alakjában keletkezett első angol gyarmatok létrejövetelét, majd tüzetesen ismerteti a képviseleti alapon alkalmi vagy ideiglenes célból alakított testületeknek, az ú. n. convention-dknak (alkolmányozó és jelölő conv.i szervezetét s arra a megállapításra jut, hogy ez az Unio-alkotmány a maga egeszében és szerkezetében jelentékeny hasonlóságot mutat az angol alkotmánnyal, amennyiben a törvényhozás két háza, az államfő a bíróságok mind angol mintából vanma'k lemásolva, természetesen a helyi tapasztalatok és az ottani szükségletek szerint tökéletesítve és átalakítva. De van nagy különbség is: míg a király a lordok házával s az alsóházzal együttvéve szuverén és felette senki sincs, addig az Egyesült Államokban a kongresszus és az elnök alá vannak rendelve az alkotmánynak, itt a tagállamok népessége szuverén. — A népesedés fejlődésének megismerésére nagy szolgálatot tesz könyvünkben az a gondosan összeállított táblázat, mely az Északamierikai Egyesült Államok népességét tünteti fel országrészek és államok szerint az 1790-től 1930-ig terjedő száznegyven eszendő alatt. Ami azután az egyes államok alkotmányát és közigazgatását illeti, kimutatja Magyary, hogy a törvényhozás törvényalkotási hatáskörét, szintén a demokratikus jelszavak alapján, a választók közvetlenül arrogálják magúiknak fontosabb kérdésekben. South-Dakota az első állam mely a választók törvénykezdeményezési jogát 1'898-ban törvénybe iktatta, ma pedig több mint húsz állam alkotmánya tartalmazza ezt a rendelkezést. Fontos tényező a referendum, mely szerint a törvényhozás által hozott törvény ellen mozgalmat lehet indítani és ha a többség állást foglal a törvény ellen, ez azáltal] hatályát veszti. Érdekes adat e részben, hogy I92i2-ben a különböző államokban együttvéve 13ő népszavazást rendeztek, A tisztviselőket a nvp választja s ha működésük ellen kifogásuk van, a mandátumuk lejárta (maximálisan 4 évi idő) előtt visszahívhatja őket, így tehát a választott tisztviselő az újjáválasztása érdekében kénytelen tekintettel lenni a politikai vezérek a'ka rátára. A helyi hatóságok szervezetének és jogkörének tárgyalásánál alapos tanulmányozásra valló részletességgel isimerteti Magyary a megyék) a közséságek, városok, nagyvárosi körzetek kifejlődését és szervezetük nagy gépezetének összetételeit, bő adatokkal mutatva ki a county-igazgatás reformjait, az önálló jogi személyiségekkel bíró városok vagy 'községek 'konsrukcióját, a városok szervezetének és az államihoz való viszonyuk kialakulását, pompás mintául mutatva be ezek során Cincinnati város közigazgatásának szervezési diagrammját, — viélg'ül a nagyvárosi körzeteknek, vagyis a közigazgatási egységeket meghaladó méretű gazdasági és társadalmi organizmusok kialakulásának reform-kérdéseit. Érdekes fejezete a műnek az, mely a pártoknak az államéletben kifejlett nagy jelentőségét ismerteti, megállapítván, hogy a politikai pártokra Amerikában sóikkal nagyobb szükség van; mint a kabinet-rendszert ismerő európai alkotmányok mellett. Rendkívül tanulságos része e fejezetnek a képviselőház és szenátus működésiéinek s az ebben a határozatok hozatalánál szerepel játszó szerveknek az isimertetése. A kongresszusnak, vagyis az Egyesült Államok törvényhozásának az alkotmány által megállapított szervezetével és működésével foglalkozva, gon dos megvilágításban fejtegeti a szenátusnak több fontos ügyre kiterjedő s a képviselőházat meg nem illető különleges hatáskörét, melynek három módozata közt a legkülönösebb súllyal bíró fontosságú az, hogy az Unió elnökét a békekötic-is és a nemzetközi szerződések kötésének joga csakis a szenátus hozzájárulásával, de a képviselőház hozzájárulása nélkül illeti meg. Erre legjközelehb fekvő példaként hozza fel szerzőnk azt, hogy a szenátus volí aiz, mely a versaillesi és trianoni békeszerződéseket, valamint a Nemzetek Szövetségének statútumait nem fogadta el. A Nemzetek Szövetségébe való