Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Fejezetek a nemzetközi magánjog köréből. [1. r.]

80 IRODALOM belépését az E. Á. szenátusa tagadta meg s e határozatával valójában Wilson elnököt dezavuálta. A könyv további értékes fejtegetései során különösen nagyérdekességü a közszolgálati rész. Itt tudós alapossággal és kitűnően tárgyalja az amerikai fizetési rendszer problémáit s nagy tanulságunkra közzé teszi az 1*930. július 3-iiki törvény (Brookhart Act) által megállapított fizetési táblázatot Foglalkozik az elölépletiéfri viszonyokkal és ennek kapcsán az egyéni és hivatali eredményesség (efficiency), valamint a minősítés feltételeivel. Kiemelem itt azt a megállapítást, hogy az amerikai közigazgatásban nem ismerik a képesítésnek olyan szabályozását, mint amilyet nálunk a minősítési törvény tartalmaz. Ott a vizsga letétele többnyire az előző kvalifikációra való tekintet nélkül lehetővé tes>zi valakinek a közszolgálatba való belépését, de viszont nagy súlyt vetnek a közszolgálatba im'ár felvett alkalmazottaknak továbbképzésére és látókörük tágítására. Erre nézve most van a teljes, rendszeres programim kialakulóban, Az igazságszolgáltatási szervezet, valamint a közigazgatási jog kialakulását tárgyszó fejezet egyik legáltalánosabb figyelmet igénylő része a tartalmas kötetnek. Nem is mulaszthatom el, hogy a recensio során itteni fejtegetéseinek lemyegét röviden ne vázoljam: Szerinte a bíróságokat szervező 1789. évi szeptember 24-iki törvény nagyjából máig, is irányiadó. Ez a következő federális bíróságokat szervezte: a legalsóbb federális híróságok, a district court-ok. Számluk 80—90 között váltakozik: Fölöttük van 1891 óta kilenc circuit court of appeals; amelyek között az E, Á. területe fel van osztva. E két fórum közt 1911-ig még egy fok volt: a circuit court. A legmagasabb bíróság a Supreme Court, mely Washingtonban székel, kilenc tagiból áll: egy elnökből, akit chief justice-ruzk hívnak és nyolc bíróból. A tanács legalább 7 tagból áll: A 48 tagállamban a legfőbb bíróságot Supreme Tribunal-n&k vagy Supreme Court-nak hívják. Mindig van alsófokú és gyakran van középfokú állami bíróság is. Ezenkívül van a counfy-kban magistratc's court nevü speciális bíróság. A bírói szervezet harmadik ága a mwnicipális bíráskodás, amelyet kis helyeken a békebírák látnak el polgári és büntető ügyekre kiterjedő bagatell hatáskörrel. Nagy városokban a polgári és büntető bíráskodás gyakran két bíróság között oszlik meg, az egyik a muncipal civil court, a másik a police court. A federális bíróságok összes tagjait a Supreme Court-nál és az alsóbb bíróságoknál is a köztársaság elnöke nevezi ki a szenátus jóváhagyásával. A tagállamoknál a bírák alkalmazása 6—8 évre szól, de van olyam állam, mely 2 évre alkalmazza a bírót és van olyan, amelyik 21 évre. Hat államban a bírákat a Governor alkalmazza, négy állaimban a törvényhozás, 38ban pedig a nép választja. Lényeges, hogy Észkamerikában a bírói gyakorlat nmennyire fontos az alkotmány magyarázatánál. A Supreme Court-nak joga van a törvényeket az alkotmány mérlegén megbírálni s az alkotmány megadja a bíróságoknak a jogot erre, hogy a véleményük szerint alkotmányba ütköző törvényeket nem-alkalmazás útján hatályon kívül helyezzék. A bíróságoknak tehát igen fontos alkotmány vjdő szerepe van. Az 1903-tól 1908-ig terjedő hat év alatt a különböző tagállamok bíróságai közel 430 állami törvényt jelen, tettek ki alkotmányba ütközőnek. A federális legfőbb törvényszék 1860-tól 1910-ig 180 állami, tehát nem federális törvényt helyezett hatályon kivül az alkotmányba ütközés miatt. Fontos tényező a bíróságoknak a közigazgatás feletti teljes ellenőrzési joga is. Ha különös elismeréssel említem fel még itt Magyary könyvének az elnök választásával, az elnök hatásköréről és egyéni felelősségéről szóló pompás fejezetét is, — azt hiszem; sikerült — ha csak mogyioróhéjban is — olvasóink előtt a fentiekben rávilágítanom a nagy munka kiváló szerzőjének eszmemenetére, e könyv közreadásával nyilvánított nemes intencióira. Köszönetet kell mondaniunk Magyary Zoltánnak, hogy hasonló alapvető művekben amúgy is nagyon szegény alkotmányjogi és közigazgatási jogi irodalmunkat ezzel a oiinden tudományos felépítése mellett is világos, élveze-