Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Fejezetek a nemzetközi magánjog köréből. [1. r.]

78 IRODALOM ismerjék el és ezi az álláspontot fogadta él a váltótörvények összeütközésének szabályozásáról szóló 1930 június 7-én kötött genfi nemzetközi egyezménynek2 2. cikkének 3. bekezdése is, noha ezen bekezdés heves ellenzésre talált -i genfi váltójoga konferencián (Waliker, Intermitionales Privatreeht, 5. kiadás, Wien. 1934. p. 131., 50. jegyzet. Der dritte Absatz wurde auf der Genfer Koniferenz aus dem Gesiditspunkte der Xotwendigkeit, Treu und Glauben zu scbiitzen und die Verkehrssieherheit zu wahren, hcftig angegriífen). Az említett 3. bekezdés indokául a Denksehrift, mellyel a német kormány 1932 április 20-án a három genfi váltójogi egyezményt a Reichstagnak ratifikálás végett beterjesztette, következőt hozza fel: „Hat ein Vertragsstaat aus (iründen des öffentlLchen Wohles einer ibestimmten Klasse seiner Angehörigen die Wechselfáhigkeit versagt, so darf man ihm nicht zumuten, Wechselverbindlkhkeiten anzuei kenuén, die von solchen Personen jenseits seiner Grenzen eingangen sind; anderenfalls würden zwingende Normen des Heimatsreohts leiöht umgangen werden können". IRODALOM AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÁLLAMÉLETE Dr. Magyary Zoltán: Amerikai államélet. A közigazgatás útja az Északamerikai Egyesült Államokban /— Budapest, 1934. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. — 30,2' lap. Természetesen az Északaimerikai Unióról, erről a százféle tanulságot jelentő államszövetségről van szé>, melynek folyton fejlődő állami élete, — irodalmunkban egy félszázad óta először, — most ismét avatott ismertetésre talált egy nyomdateehnikailag is elsőrendű, tetszetős kötetben* írója Magyary Zoltán, a budapesti Pázmány Péter tud. egyetem kiváló profeszszora, aki az amerikai Roeíkefeller-Found.aitions-té)l nyert meghívás alapján 1932 novembertől 1933 februárjáig fmlint visiting professzor taulmányozta az Unió államéletében az utóbbi évtized alatt végbement mélyreható átalakulásokat s a legalaposabb megismerés tárgyává tette a minket, euró^ paia'kat különösképen érdeklő speciális amerikai alkotmányt melynek szervezete a maga évszázados 'kifejlődésében részint a szövetség tagállamai részint pedig a kormányzat, a törvényhozás és a bíróságok között tagolja szét a szuverén államhatalmat. Az így szerzett értékes ismereteknek bőséges tárháza ez a most ismertetendő könyv, amely — mint a szerző közli velünk előszavába^ — ^azoknak az élményeknek, melyeket számára a kiváló szakemberekkel a helyszínén való szakadatlan érintkezés jelentett és a java amerikai szakirodalom tanulmányozásának együttes eredménye." Világos, könnyen áttekinthető beosztással tárja eleink azt az óriási fejlődést, mely Coneha Győző ,,Újkori alkotmányok'" című alapvető jeles munkájának megjelenése óta letelt ötven esztendő alatt az Ünio tagállamainak javára írható. Magyary beható fejtegetései az Egyesült Államok alkotmányából indulnak ki és részletesen kiterjeszkednek a politikai pártok befolyásának a szerepére is. Érdeme szerint a legnagyobb alapossággal foglalkozva az l'nio alkot. 2 Az egyezményt Magyarország is aláírta, de eddig nem ratifikálta. Méltatja dr. Szászy István értekezése: ,,A váltótörvények összeütközésének sza/bályozásáról szóló új genfi egyezmény'' (A magy<ar jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok 1*933 áprilisi számában).