Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Fejezetek a nemzetközi magánjog köréből. [1. r.]

A NEMZETKÖZI MAGÁNJOG KORÉBÓL 75 hogy a magyar bíróság az elliint küiiöldi honos holtnaknyilvánításának föl1 ételeil csa)k a lex for.i szerint (bírálhatja el (a lex l'ori csak az eljárásra mérvadói, éppenúgy nélkülözi a törvényes alapot, mint Ferenczy nézete (A nemzetközi magánjog kézikönyve, Budapest, 1911. p. 106.1, mely szerint híróságainknak a holttányilvánítás feltételeit a személy honi joga szerint kell miegítélniök, ha azok a magyar jog, mint lex tori teltételeinél enyhébbek, de ha a honi jog feltételei súlyosabbak, mint a magyar jog feltételei, úgy csak ez esetben ítélkezhet a magyar híróság saját jogának rendelkezései értelmében. Ilyen positiv kivételeket a külföldi honos személyállapotát minden tekintetben szabályozó hazai joga alól esak törvény állapíthat meg. Helyes azonban Ferenezynek azon állítása, hogy a magyar bíróságnak az idegen honos holtnaknyilvánításáiiak feltételeit magyar jog szériáit kell elbírálni, 'ha a külföldi honos hazai joga a holtnaknyilvánítást nem ismeri (Walker, Internationales Privatreeht, 5. kiad. Wien, 1934. p. 213., 3.). Szintúgy* helyes, ihogy a francia jogban (code civil art. 112—134.) és az olasz jogban (codice civile art. 22—47.1 ismeretes dcclaration d'a'bsence Magyarországon nem alkalmazható, mert az egészen más valami, mini a magyar jog holtnaknyilvánítási jogintézménye (Niemeye.r, D'as inlernationale Privatreeht des B. G. B. Berlin, l?hl. p. 120.; Walker, I. c. p. 211.). A lex pat.riáe szerint bírálandók el a holtnaknyilvánítás hatásai is. „Voraussetziingen und Wirfcungen der Todeserklárung lassen sich nicht trennen, denn die ersten sind legislatorisHi von den letzteren abhángig und durch derén Tragweite innerlich .bedingt". (Xiemever 1. c.). Azon kérdés, hogy mikor' tekintendő hatályosnak Magyarországon a külföldi honosnak külföldön törtetni holtnalknyilvánítása. ug'y döntendő el, hogv a külföldi honosnak holttányjjlvánílásál feltétlenül hatályosnak kell elismerni Magyarországon is, ha a külföldi honos holtnaknyilvánítását hazájának bírósága mondotta ki. Ha azonban az idegen ihonost oly államban nyilvánították holtnak, amely nem hazája, úgy ezen holtnaknyilvánítást csak akkor ismerhetjük el, ha ezt az idegen honos hazája is elismeri, mert ellenkező eljárás oly beava tkozás volna idegen jogba l óságba, mely a nemzetközi jog alapelveivel elleniéiben állana. II. Külföldi honosok szenvedő váltóképessége. A magyar váltótörvény &5. §-ána>k első bekezdése szerint a szenvedő váltévképesség' külföldiekre nézve rendszerint azon ország törvényei szerint ítélendő meg, melyhez a váltókötelezett, mini alattvaló tartozik. Ez a nemzetiségi elvnek (lex patriae) elismerése Ezzel szemben a lakhely törvénye (lex domicilii) azon helynek a törvénye, aíhol a váll óik (telezettnek lakhelye volt azon időben, amelyben a váltókötelezet Iséget vállalta, nem pedi/g, amin! Kuncz tévesen állítja (A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata. II. rész, 2'. kiadás, Budapest, 19i2i9: p. 324. 3.), azon helynek a törvénye, ahol az adós a váltónyilatkozatot a váltóra vezette. Ez utóbbi törvény nem a lex dornicilii, hanem a lex loci actus (Szladits, 1. c. p. 4$2>—488>. c). A 95. §. első bekezdésének értelmében a külföldinek szenvedő váltóképességét rendszerint a lex patriae szerint kell megítélni és csak az esetben mérvadó a lex domicilii. ha ;) külföldinek honosságát megállapítani nem