Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Fejezetek a nemzetközi magánjog köréből. [1. r.]

76 Dr. SCHWARTZ IZIDOR lehet. Ezt jelenti a rendszerint" szó a 95. §. 1. bekezdésében és ez felel meg nemcsak a nemzetközi magánjogban általánosan elfogadott álláspontnak, hanem egyéb törvényeink tételes rendelkezéseinek is (v. ö. p. o. az 189*4:311. te. Ili9. §.át és Ferenczy 1. c. p. 143. jegyz. 2.1. A magyar bíróságnak tehát a külföldiniek vállókétpessegét elsősorban a lex patriae szerint kell megítélnie, lrreveláns, hogy mely okok állapítják meg hazai joga szerint váltóképtelenségét. „Es liegt keimé Veranlassung vor, die Fálle etwaiger spezifischer W.echselrechtsunfáhigkeit von der Wirksamkeit der lex patriae auszusehliessen" (Meyer Félix, Weltwechselrecht, Ü. köt., Leipzig, 1.909. p. 365.). A 95. §-nak első bekezdése a szabály, mely alól a második bekezdés a következő kivételt statuálja: „Azonban a saját hazája törvényei szerint váltóképességgel neim' 'bíró idegen, a belföldön elvállalt váltói kötezetts-ígért felelős, ha őt ezen törvény szerint a váltóképesség megilleti". Helyesen mondta tehát ki a Kúria (2-16/1897.), hogy külföldi b Íróságnak határozata, mellyel alperesnek kiskorúsága egyéni viszonyain alapuló okok miatt meghosszabbíttatott, belföldön vállalt váltókötelezettség tekintetéből figyelembe nem jöhet és egy másik esetben (822/1908.), hogy a külföldön elrendelt gondnokság alá helyezés a belföldön kiiállított váltónyilatkozat kötelező erejét nem érinti. Miután a 95. §-nak 2. bekezdése csak kivétel a szabály alól, éppen ezért nem szabad azt, mint kivételt, extensive értelmezni. Ebből következik: 1. A Kúria 1407/1892. és 165/1901. számú ítéleteiben helytelenül jutott azon tényből, hogy a fizetés Magyarországon teljesítendő, azon konklúzióra' hogy ez esetben a külföldi váltókötelezett váltóikípessége a magyar törvény szerint állapítandó meg, mert magyar fizetési helynek kikötése által magát a kikötési fizetési hely törvényeinek alávetette (Ez ellen helyesen Ferenczy is 1. c. p. 365. 2. jegyzet). A váltóképességet megállapító szabályok kényszerítő jellegűek, a jus cogens körébe tartoznak, quod privatorum paetis mutari non potest. Seine Wechselfáhigkert, einen Teil seimes status personae, kann man durch .blosse Skriptur willkürlieh nicht árudern (Bettelheim Ernst, Das internationale Wechselreeht Österreiehs, Wien, 1904. p. 77.), A fizetési helyet a felek tetszésük szerint állapíthatják meg, azt a kérdést azonban, vájjon váltóképes egy váltókötelezett vagy nem, törvény szaibályozza, melynek kijátszására az ajtó nyitva állna, "ha a feleknek módjában volna a fizetés helyét aszerint megállapítani, amint egv váltókötelezett váltóképességc vagy váltóképtelensége áll érdekükben (Helyesen a német Reiehsgeriehl XV. köt. p. hl.). Nem helyeselhető a Kúriának azon döntvénye sem (220/1891.), mely szerint külföldiekre a hazai váltótörvénynek kiterjesztésénél nem váltói nyilatkozatuk megtételének helye, hanem az a hely irányadó, ahol nyiatkozatuk elvállalt kötelezettségüknél fogva joghatályossá válik. Ezen döntvény a törvény szavaival is ellentétben áll, mert váltói kötelezettséget a váltókötelezett kétségen kívül azon helyen vállalt, amelyen a váltónyilatkozatol a váltóra írta (Bettelheim 1. c. p. 75.). Ha ezen hely a váltóból im'eg nem állapítható, úgy probatio actori imcuin-Jbit, éppenúgy mintha a váltókötelezettség elvállalásának helye a váltóból kitűnik ugyan, de a valóságnak meg nem felelően van megjelölve. A 95. g. 2. bekezdésének szempontjából nem tesz különbsé-