Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Egys más a Kft. joggyakorlatából

82 DR. LŐW TIBOR különjog annak a biztosítása a tag részére, hogy a társaságnak egyedüli és kizárólagos ügyvivője lesz, vagy, hogy messzemenő ellenőrzési jog, vagy a taggyűlésen életfogytiglan az elnöklés joga illeti. Mindezek bejegyzés és közzététel tárgyai. (Bp. T. 1933. IV. 28. P. VI. 3310/1933.; Bp. T. 1933. VII. 12. P. VI. 8219/1933.; v. ö. Jogt. Közi. 1932. 275.)7. A T. 13. §-a szerint a kft. létrejöttéhez a cégjegyzékbe bejegyzése szükséges. A törvény a közzétételt ebben a kapcsolatban nem említi. A K. T. 149. §-a is csak a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetést mondja szükségesnek, hogy a rt. megalakultnak legyen tekintendő, de 160. §-a szerint: „a rt. a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bevezetés és kihirdetés előtt létezőnek nem tekintetik." A Bp. T. 1933. III. 11. P. VI. 3306/1933. és 1933. XII. 16. P. VI. 14.987/ 1933. sz. határozatai szerint a kft. is csak a bejegyzésnek a Központi Értesítőben történt kihirdetése után tekinthető lét rejöttnek. A második határozat e részben különösen a K. T. 8. és 9. §-aira is hivatkozik. (V. ö. Jogt. Közi. 1933. 92. A cégjog). 8. A T. szerint a társasági szerződés érvényes létrejöttéhez is okirat szükséges és pedig közokirat, vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott magánokirat (2.), s bejegyzés és közzététel végett is a szerződés létrejöttét ily okirattal kell bizonyítani (6., 7.). A törvénynek ez a szerződés tárgyán alapuló formaszabálya nem érinti azoknak a formaszabályoknak a hatását, amelyek a szerződők személyéhez kapcsolódnak s ily alapon engednek csak közjegyzői okirattal bizonyítást (1886 : VII. t.-c. 21. §.). Ezért házastársak csak közokiratba foglalhatják kft. alakításáról szóló szerződésüket (Bp. T. 1932. IV. 7. P. VI. 3004/1932. Hj. 25. 123. v. ö. Jogt. Közi. 1932. 100. A cégjog és 1932. 177.). 9. Az ügyvezetők díjazásának a megállapítása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik (37. 2. b. 2. p.). Minthogy ez a megállapítás a szolgálati szerződésnek igen lényeges része a szabályból következik, hogy az egész szolgálati szerződés megkötésére csak a taggyűlésnek van hatásköre. A taggyűlés hatáskörének kizárólagossága pedig oly szabály, amelytől a társasági szerződés sem térhet el. Ezért a társasági szerződésnek az az intézkedése, hogy a felügyelő bizottság jogosult a szolgálati szerződés megkötésére, törvénybe ütközik. Nem mond ennek ellent az a lehetőség, hogy a társasági szerződés a T. szerint (71.) a felügyelőbizottságot az ügyvezetők kirendelésére és elmozdítására feljogosíthatja, mert a felügyelőbizottság csak a kirendelés kérdésében intézkedhetik,, amihez a kirendeltnek még elfogadó nyilatkozata sem szükséges s nem a kétoldalú szolgálati szerződés megkötése tárgyában (Bp. T. 1933. III. 31 P. VI; 2865/1933.).