Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Egys más a Kft. joggyakorlatából

EGY S MÁS A KFT. JOGGYAKORLATÁBÓL 83 10. A közgyűlés határozatképességéről SL társasági szerződésnek kell intézkedni (3. 1. bek. 6. p.). Ennek olyan meghatározása, hogy a határozathozatalhoz valamennyi, vagy a tagok felének, vagy a fele törzstőkét képviselő kétharmadának, vagy a társaságot alkotó két cég képviselői közül egy-egynek a megjelenése szükséges, nem jelenti azt, hogy valamennyinek részt kell venni a szavazásban, ami a 38. §. 3. bekezdésében felsorolt érdekeltségi esetekben kizárt is lehet. (Bp. T. 1932. VIII. 23. P. VI. 9403/1932.; 1933. III. 4. P. VI. 2855/1933.; 1933. IV. 28. P. VI. 3309/1933. Hj. Dt. 26. 132.; 1933. V. 12. P. VI. 5375/1933.; 1933. XI. 3. P. VI. 13004/ 1933.) Arról nem szükséges a társasági szerződésben intézkedni, hogy mi történjék, ha az egyik társtag következetesen távolmarad a taggyűlésről, mert ilyen esetben a társaság céljának elérését valamely különben netán helyesnek mutatKOZÓ külön eljárási szabállyal sem lehetne biztosítani, hanem csak a 83. §-nak a társaság feloszlatására vonatkozó szabálya alkalmazásának lehet helye (Bp. T. 1933. III. 31. P. VI. 2864/1933.). A határozatok hozatalának módjáról általában csak anynyit kell a szerződésnek tartalmazni, amennyit a T. (3. §. 1. bek. 6. p.) előír. Azt ugyanis, hogy a taggyűlés más intézkedés híjján a törzsbetétek nagysága szerint számított egyszerű szótöbbséggel dönt, a T. 38. §-a megmondja s ha szerződés ettől nem kíván eltérni, szerződési szabályozásra szükség nincs (Bp. T. 1933. III. 3. P. VI. 2263/ 1933.). A T. azt is előírja, ha ggyes különös esetekben más többség szükséges és, ha ettől, amennyiben megengedett, a társaság eltérni nem akar, a szerződésben szabályozni az ily eseteket sem kell. A határozatok egyhangúsága, amelyet a vállalat tárgyának megváltoztatásához a T. is előír (74.), kiköthető, de csupán a 38. §. 3. bek. érdekeltségi szabályainak sérelme nélkül (Bp. T. 1932. X. 7. P. VI. 10413/1932.- 1932. XI. 24. P. VI. 12088/1932.; 1933. IV. 28. P. VI 3310/1933.; 1934. II. 16. P. VI. 396/1934.; K. 1934. II. 20. Pk. IV. 265/1934.). A T. szerint (3. 1. bek. 6. p.) a társasági szerződésben azt is szabályozni kell, hogy „szavazategyenlőség esetén milyen legyen az eljárás." A K. T. a rt.-ra vonatkozóan ezt nem kívánja meg. A Bp. T. 1931. I. 22. P. VI. 14238/1930. sz. határozata szerint: a jogbizonytalanság elhárításának érdekére, vagy a gyakorlati szükségre utalással nem kötelezhető a rt. arra, hogy a szavazategyenlőség netán bekövetkező esetére a többség döntő jogának szabályától eltérő szabályt alkosson, mert nem lehet bizonytalanság a tekintetben, hogy szavazategyenlőség esetében szavazattöbbség hiányában nem jön létre határozat s mert ilyenkor, ha a határozat6*