Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Egys más a Kft. joggyakorlatából

78 DR. LÖW TIBOR val szemben ági értékpótlásáról szó nincs s a legtöbb, amit kaphat az apa, a kötelesrész, vagyis fele annak, ami törvényes öröklés esetén illetné. De a gyermekkel is így áll a helyzet — mint fentebb említettem — hogyha végrendelet vagy ajándék van, a gyermek is csak kötelesrészt kaphat, felét annak, ami törvényes öröklés esetén illetné. Ezzel szemben az ellennézet szerint, amely azt vitatja, hogy a végrendelettel elhagyott vagy az elajándékozott ági vagyontárgyak értékét pótolni kell az oldalrokonok részére ági öröklés esetében, az oldalági rokon mindig megkapná az egész ági örökrészt — hiányzó ágiérték pótlása alakjában. Vagyis eszerint a távoli oldalrokon jobb helyzetben lenne, mint a kötelesrészre jogosított gyermek vagy szülő. Ez a levezetés mutatja, hogy nem állhat meg az az álláspont, hogy a végrendelettel elhagyott vagy az elajándékozott ági vagyontárgy értékét pótolni kell; hanem helyes a Kúria gyakorlata, mely szerint ezekben az esetekben az ági vagyontárgy értékét nem kell pótolni. EGYS MÁS A KFT. JOGGYAKORLATÁBÓL. Int'a: DR. LÖW TIBOR, a budapesti kir. Ítélőtábla tanácselnöke 1. A T. (1930:V. t.-c.) szerint (5.) a bejegyzett cégszövegben a társasági formára utaló köteles toldatnak „kft." rövidítése megengedett. A Bp. T. kezdő joggyakorlata abból indult ki, hogy a törvényben így előín rövidítési formát a szerződő felek nem módosíthatják (Hj. Dt. 26., 6.), amitől utóbb a K. 1933. jún. 20-án Pk. IV. 1087/1933. sz. a. határozata (Hj. Dt. 26., 164.) nyomán eltért s most már megengedi a rövidítés más módozatait is, mint: Kft., K. F. T., k. f. t. A kft. ősjoga, a német, a rövidítést egyáltalában nem engedi meg; a G. m. b. H. (GmbH.) csak a gyakorlati életben használatos, a cégbejegyzés csak rövidítés nélkül történhetik. Az osztrák törvény a Gesellschaft m. b. H. rövidítést fogadta el, míg a francia törvény is megkívánja a teljes toldatot („societé á responsabilité limitée"). A Bp. T. kezdő gyakorlata inkább szolgálta a rend és egyöntetűség követelményeit, mint a K. engedékenysége. (V. ö. Jogt. Közi. 1933. 164. A cégjog.) 2. A T. szerint (5.) a kft. cége vagy a vállalat tárgyára utalhat, vagy ily utalással kapcsolatban, vagy anélkül a tagok, vagy legalább egy tag nevéből állhat. A tagnak a cégszövegben ekképen alkalmazott neve lehet az egyik tagnak cége is, ha alkalmazása a kizárólagosság elvét nem sérti, vagy összetéveszthetőségre nem vezet (Bp. T. 1933. III. 3. P.