Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Egys más a Kft. joggyakorlatából

EGY S MÁS A KFT. JOGGYAKORLATÁBÓL 79 VI. 1833/1933.) HaaK. T. 15. §-a 2. bek.-nek megfelelően beleegyezését, adja a kilépett tag neve is megmaradhat a cégszövegben. (Bp. T. 1932. V. 2. P. VI. 3521/1933.) E cégekre is alkalmazni kell a K. T.-nek a kereskedelmi társaságok cégére vonatkozó általános szabályait (1.), különösen a cégkizárólagosságról szóló 17. §-át, amely szerint minden új cégnek az alakulása helyén (községében) már létező és a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett cégtői világosan különböztetni kell. Ezért nem engedte meg a cégbíróság a „Mai Nap Napilapot bérlő és kiadó kft." bejegyzését tekintettel a „Mai Nap Ujságvállalat rt." létezésére (Bp. T. 1934. I. 25. P. VI. 394/1934.) A cégtoldatokról a T.-ben, a kft. toldat kivételeivel, külön szabályok nincsenek s így e részben is a K. T. irányadó, amely szerint (11. §.) a toldat a személy, vagy az üzlet közelebb megjelölésére szolgálhat. E kérdésnek a kft. cégének elbíráláránál is irányadók azok az elvek, amelyek a K. T. gyakorlatában kialakultak. A cégbíróság építési vállalat ily közelebb megjelölésének elfogadta a „massiv" szót mint az „építési vállalat'* tárgyi cég toldását (K. 1932. IX. 21. Pk. IV. 3983/1932. Hj. Dt. 25. 189.); majd a „kötött-szövött, harisnya, divat és fehérnemű áruház" cégnél a „Pók" szót, mert a vállalat tárgya első sorban a már régebben ezt az üzletjelzőt használó gyár gyártmányainak forgalomba hozatala (Bp. T. 1933. I. 28. P. VI. 13.476/1932.); a „házépítő'] cégnél, amely a T. E.-utcában házat épített a „T. E.-utcai" jelzőt (Bp. T. 1933. II. 11. P. VI. 14.539/1932.): és a „malomipari vállalatnál a „tiszavidéki" jelzőt, mert a vállalat a Tiszavidéken van s első sorban tiszavidéki terményeknek a feldolgozásával foglalkozik (Bp. T. 1933. VIII. 16. P. VI. 10.243/1933). Nem engedte meg ellenben a „strandfürdő vállalat" „artézi" jelzőjének bejegyzését, mert a társasági szerződés a vállalat tárgyául csak strandfürdő létesítését állapította meg a íürdőben használt ártézi vízre utalás nélkül s így a jelző nem felelt volna meg a vállalat tárgyának (B. T. 1933. VII. 12. P. VI. 6442/1933.) A bejegyzett „Divat k. f. t."-nál a divat szó inkább rövid összevont megjelölése a vállalat tárgyainak, mint cégtoldat. (Bp. T. 1933. márc. 3. P. VI. 2257/1933.) Nehezebb kérdés az oly vezérszó-üzletjelzők használatának megengedhetősége, amelyeknek kapcsolata a vállalat tárgyával szükségkép távolabb. Az ily vezérszók alkalmazása eddig csupán a részvénytársaságoknál volt megengedett, ahol az azonos tárgyú vállalatoknak ily megkülönböztetésére gyakran szükség volt rájuk, ellentétben a közkereseti (és betéti) társaságokkal, ahol e megkülönböztetés többnyire a társaságot alkotó természetes személyek nevé-