Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - A végrendelettel elhagyott vagy az elajándékozott ági vagyontárgy értékét kell-e pótolni a szerzeményből

I A VÉGRENDELETI VAGYON 77 következetes, nem állhat meg, azért a Kúria utóbb ismételten (pl. 3257—1926. sz., 1927. júni 21; 7187-1927. sz. BKH. ncv. 4.) azt az elvet mondta ki, hogy az ajándékozott ági vagyontárgy értékét nem kell pótolni. Egyszerűen gondoljunk csak arra, hogy az örökhagyó, aki után ági öröklésnek lenne helye, egész vagyonát is elajándékozhatta, amikor pótlásról nem lehet beszélni; ebből tehát következik, hogyha egyes ági vagyontárgyát ajándékozza el, annak értékpótlásársáról sem lehet szc. De ha mindez nem meggyőző, lássuk a kérdést a kötelesrész világánál. Ha az örökhagyónak leszármazói vannak, akkor az ági és szerzeményi vagyon kérdésével nem kell foglalkozni. A gyermek örökli az egész vagyont, tekintet nélkül arra, hogy abban milyen jogi minőségű részek vannak; és a gyermek kötelesrésze az egész vagyonnak fele, tehát úgy a vagyon ági részének, mint szerzeményi részének fele-fele (esetleg értéke) illeti őt kötelesrész címén. De fel sem merül az a gondolat, hogy a gyermek e helyett megkapja a szerzeményi vagyon értékének felét és az ági vagyon értékének felét mint köteles részt és azután az ági vagyon másik felének értékét mint hiányzó ági értékpótlást. Ha az örökhagyónak nincs gyermeke, de maradt házastársa, akkor a szerzeményivagyon arra száll, az ági vagyon pedig a szülőkre, mindegyikre a róla vagy elődéről hárult ági vagyon, pl. az örökhagyó az apjától egy házat kapott, ez az apára száll vissza, — az anyjától egy földet kapott, ez az anyára száll. Ha az örökhagyó, aki apjától egy házat s egy földet kapott, egész vagyonát végrendelettel feleségére hagyja, az apa csak kötelesrészt követelhet és pedig a ház 10 eze rpengő és a föld 2 ezer pengő értékéből; tehát 12 ezer pengőnek fele, vagyis 6 ezer pengő az ő köteles része. Itt szóba sem kerül az, hogy meg kell téríteni a végrendelettel elhagyott ági ház és föld értékét, mint hiányzó ági értéket. Ugyanez áll, ha az örökhagyó egész vagyonát, benne az ági házat és földet feleségének ajándékozza. Ha pedig az örökhagyó csak a házról rendelkezett, az apa örökli a földet 2 ezer pengő értékben és kap kötelesrész kiegészítése fejében 4 ezer pengőt. De tegyük fel, hogy az örökhagyó az ági házat és földet nem fehségének, hanem másnak hagyta vagy ajándékozta, pl. az egyháznak, az iskolának, — az apa csak ettől (a kedvezményezettől) kérhet kötelesrészt, nem pedig a házastárstól, nem a szerzeményi vagyonból. A helyzet ugyanaz, ha az ági vagyonnak csak egyik részét hagyja vagy ajándékozza, pl. a házat. Tehát ebben az esetben a kötelesrészre jogosított apá-