Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Adalékok a kártérítés tanához

4 DR. SCHUSTER RUDOLF lása megszűnnék, anélkül, hogy a pártok vezetői befolyásukat teljesen elvesztenék. A tisztviselő és laikus elem együttműködése a közigazgatási bizottságban eléggé bevált; ezt a gondolatot helyes lenne a tanács intézményénél is érvényesíteni. Ez a tanács egyúttal feleslegessé tenné külön albizottságok és véleményező testületeknek a felállítását, megtartanék a hagyományos szervezeteket, a vidéki törvényhatóságok szervezetével való összhangot. És mindenekfelett nem mérnénk újabb csapást az önkormányzatra, amely a magyar élet egyik legfontosabb erőforrása. ADALÉKOK A KÁRTÉRÍTÉS TANÁHOZ. Irta: Dr. SCHUSTER RUDOLF, a m. kir. szabadalmi felsőbíróság ny. elnöke. A kártérítés kérdése probléma volt már keletkezése idejében és még ma is az. Ezzel a kérdéssel nálunk aránylag véve kevesen foglalkoztak. Ezért nagy hálára kötelezte le a jogászokat Bálás P. Elemér az által, hogy mult évi október 14-én a jogászegyletünkben e problémáról előadást tartott, amely filozófiai alapon épült fel, mély tanulmányról tanúskodott és mindenesetre nagy mértékben hozzájárult a kérdés tisztázásához. Rajta leszünk, hogy ezt a kiváló előadást a Jogászegyleti Értekezések minél előbb hozzák. Az előadás folyamán megragadta figyelmemet az a rész, amelyben az előadó rámutatott a kármegosztás, a kárelhárítás, kárenyhítés kérdésére, amely kérdést már az idő rövidsége okából, bővebben nem fejthetett ki. Minthogy a kártérítés tanából ezt a kérdést fontosnak tartom, az alábbiakban röviden ezzel foglalkozom. Ez annál is inkább mutatkozhatik talán szükségesnek, mivel jogi irodalmunkban ezt a kérdést elhanyagoltnak tartom. Ez sajátságosnak tűnik fel, mert már a római jog ezt a kérdést igen behatóan tárgyalja. Ennél a kérdésnél megint látható, hogy a római jog ismerete mennyire szükséges, ha a modern magánjogot meg akarjuk tanulni és meg akarjuk érteni. A megoldandó kérdést így fejezném ki: vájjon befolyásolja-e a károsult félnek magatartása a kártérítési kötelezettséget? ha igen, mily irányban, mily előfeltételek mellett? és mily mértékben?1 Erre a kérdésre feleletet ad a külföldi törvényhozások 1 A jelen sorolk írásánál főkép a (következő müveket használtam: — Arendts: Pankenten; örtmann: Recht der Schuldverhaltniss; Staudiner (IX. kiad.): Recht der SchuldiveríháMjiisse; Leonhard: Allgemeines Schuldrecht des B. G. B.; Dr. Alanási A.: Kötelmi Jog- (II. kiad.) I. (köt. 176, és a 'kör. old.