Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Nyomozás és vizsgálat

124 MEGJEGYZÉSEK. Reichsgerichtsrat dr. D. Schwarcz : Kurzkommentar des Strafgesetzbuchs mit den wichtigsten Nebenges°tzen des Reiches und Preussens. Verlag Ottó Liebmann 1933. — Az uj kommentár a Baumbach-féle Polgári perrendtartás mintájára felöleli a német büntetőjog egész anyagát —, ismertetve a legújabb idők joggyakorlatát és irodalmát is. A mű tömör és mégis világos -stihisa, gyakorlati utalásai, teljessége és tudományos módszere alkalmassá teszik arra, hogy a német büntetőjog anyaga megismerésének forrásműve legyen nálunk is. * A Magyar Jogászegylet báró Korányi Frigyes elnöklete és dr. Baumgarten Nándor, dr, Kuncz Ödön és dr. Sztadiis Károly alelnöklete mellett működő Gazdasági Intézete kiadásában most jelent meg az Acta Juris Hungarici (Revue Trimestrielle de Droit Hongrois) 3—4. kötete, amely épúgy, miként az előző kötetek is, gazdag tartalommal viszi a külföldi jogász világ elé a magyar jogelmélet legkitűnőbb alkotásait, egyúttal pedig tájékoztatja őket a magyar jogalkotás és jogfejlődés, valamint a magyar jogirodalom legújabb eredményeiről. A másfélszáz oldalas vaskos kötetbe báró Wlas<ics Gyula a magyar önkormányzati közigazgatásról angol nyelvű, Szladist Károly a magyar polgári töruénykönyo tervezetéről, Magyary Zoltán a magyar közigazgatás racionalizálásáról, Szászy István a külföldi hatóságokhoz intézett megkeresések szabályozásáról, Térfy Béla a magyar igazságszolgáltatás szervezetéről francia nyelvű, Faluhelyi Ferenc pedig a Kellogg-paktumról német nyelvű tanulmányokat írtak. Az Acta Juris Hungaricinek ezen, úgy a külföldi, mint a belföldi jogászkörökben nagy érdeklődésre igényt tartó számát, amelyet dús könyvszemle és az elmúlt évtized jogfejlődéséről írt tanulmányok egészítenek ki, Glatz Ede, Bozóky Géza, Schulz Ferenc, Ihrig Károly és mások tollából, ez alkalommal is Faluhelyi Ferenc, de Gallaix Marcel (Páris), Király Ferenc és Szászy István szerkesztették. MEGJEGYZÉSEK. Csak 162 oldalra terjed a magyar törvényeknek az az 1932. évi gyűjteménye, amelyet Dr. Degré Miklós, a kir. ítélőtábla elnöke szerkeszt Dr. Várady-Brenner Lajos törvényszéki bíró közreműködésével és melyet a Franklin Társulat a Corpus Juris Hungarici Milleniumi Emlékkiadásának 1932. évi kötete gyanánt most kiadott. Meglepően vékony kötet, - szemben azzal, hogy az 1931. évi 321 oldal, az 1930. évi 628 oldal, az 1929. évi évi 539 oldal, az 1928. évi 696 oldal volt és így tovább visszafelé 1917-ig, amikor még az ideinél is vékonyabb volt a kötet. A jogszabályok száma korlátozásának lévén lelkes, sőt rajongó hívei, ujonghatnánk, hogy az 1932. év ilyen kevés törvényt szült ki magából. De nincs ok az ujongásra. Épp ellenkezőleg ! Szomorúan kell arra rámutatni, hogy nem a jogszabályok száma apadt, hanem a jogszabályoknak (örvény útján való gyarapítása. Ezért lett ilyen vékony a mult évi törvénytárkötet. Sokszorosan pótolta ennek vékonyságát a Rendeletek Tára 1932. évi kötetének vastagodása. Ehhez még fűzhetjük csüggetegen, hogy az 1932. évben a törvényalkotást a rendeletalkotás nemcsak számbelileg pótolta, hanem tartalmilag is - és méginkább jelentőségileg. Törvények helyett, amelyek a törvényhozási teremből annyira-amennyire mégis a viták kohójából kerülnek ki, rendeletek ömlöttek ki bőven a miniszteri szobák fülledt levegőjéből, - olyan tárgyakról, •amelyekhez a törvényhozás csak aggódva-félve nyúlt. A habozó, mert meg-