Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A francia igazságszolgáltatás bírói szervei

62 P. ÁBRAHÁM DEZSŐ. a bírósági jegyző és onnan a referens kezébe. Egészen szokatlan és különös látvány az egy magyar ügyvédnek és magyar bírónak is, hogy az ügyvéd az egész aktacsomóját átadja a tárgyalás befejeztével. A mulasztás a „défaut" kiterjed a házasságbontó perekre, sőt a Tribunal Correctionnelnél a büntető bíróságnál is. A mulasztási ítéletek a kézbesítéstől számított 6 hónapon belül „opposition"-nal megtámadhatók. Défaut, mulasztás kétféle van: faute de comparaitre és a faute de conclure. Az előbbi az abszolút mulasztás és utóbbi midőn a fél ugyan megjelenik, de nem terjeszt elő semmi irányú indítványt — ez utóbbi természetesen csak a civilis perekben fordulhat elő. De hátra van még az ítéletek végrehajtási lehetősége. Ez itt csak úgy történhetik meg, ha azt az alperesnek kikézbesítik. Ez a kézbesítés a huissier-k a végrehajtók útján, leghatályosabban pedig a huissier-audiencier-k, a bíróságoknál szereplő végrehajtók útján történik. Ezek kézbesítik a „défaut"-kat is ami bizony sokszor nem kis munka, mert ez lehetőleg oz alperes közvetlen személyének szól. A házassági bontóperekben hozott mulasztási ítéletek pl. csak úgy jogerősek, ha azokat excutálják, végrehajtják. Ez egyike a legkeményebb dióknak a francia jogéletben. Az a joggyakorlat fejlődött ki, hogy akkor tekintik az ítéletet végrehajtottnak, ha a házastársak volt közös lakását feloszlatják, akár bírói árverés foganatosításával, akár az egyes bútordarabok békés megosztásával. A francia házassági jog sem ismeri a megegyezéses válást, de ép úgy találtak rá a felek a défaut-val a mulasztási ítélettel megoldást, mint nálunk a 77. §-al és még házasságvédő sincs, aki önmagával tehetetlenül representálja a néma semmittevést. Ezek szerint itt sem kell az u. n. tettenérés durva bizonyítási eszközékez folyamodni, amit a felek kénytelenek voltak eljátszani, hogy a bíróság formaszerü teljes bizonyítékot kaphasson. Az elsőfokú eljárásnál tartván itt, végzek a Tribunal Correctionnel-i, a büntető törvényszéki „défaut"-val, mulasztási ítélettel is. A meg nem jelenő, de idézett vádlottra is kimondják még a hivatalból üldözendő súlyosabb bűncselekményeknél is a mulasztást. Nem nyilvántartási lapot állíttatnak tehát ki, nem is az in contumaciam ítélet hatályának felel ez meg, mert a bíróság — szintén három tagú társas bíróság — mindjárt kiszabja a törvényben megállapított maximumot, hogy ezzel is mielőbb jelentkezésre bírja a vádlottat, mert jelentkezés esetén egész addig, amíg el nem évül (öt év) az a „défaut" is megtámadható, hatálytalanítható, s az ítélet enyhíthető. A másodfokú polgári bíróság, a Cour d' Appel, mely a tribunal civil ügyeit bírálja felül. Csakúgy mint nálunk az ítélőtábla 5 tagból és egy pótbíróból, valamint greffierből áll, ez utóbbi az eisőfoknál is ott ül; de itt már az avocat général is szerepel, aki a bírósággal vonul vissza tanácskozásra és joga van