Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A francia igazságszolgáltatás bírói szervei

A FRANCIA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BÍRÓI SZERVEI. 61 elmozdíthatatlan, mint a többi bíró, csak fegyelmi úton helyezhetők el, de fizetésük csökkentése nélkül. A Justice de Paix fellebbviteli bírósága, egyszersmind 3000 francon felüli polgári perek első fóruma a Tribunal Civil. Ez 3 bírói tagból álló társas bíróság. A francia állam mérhetetlen gazdagsága megengedheti azt a luxust, hogy az u. n. bagatell bíróságokon kívül, mint amilyen a Justice de Paix és a Tribunal de Simple Police, mindenütt társas bíróságokat alkalmazzon. Legjellemzőb, hogy a Cour d' Appel-nél már 5 rendes és egy pótbíró van, a Cour de Cassationnál minden tanácsnak 16 tagja van, a Chambre Civilnek, ha az első elnök is részt vesz a tárgyaláson, 17 tagja van. Érdekes az a lehetőség, ami történetesen csak vidéken fordulhat elő, hogy amennyiben a társas bíróság bármely tagja, a referensen kívül — véletlen akadály, vagy betegség folytán elmarad, az elnöknek joga van a bírói létszámot a jelenlévő „avocat" ügyvédek közül kiegészíteni. A perfelvétel, illetve a mulasztásokra való számítás benne van az elsőfokú bíróságok számvetésében is, azzal a különbséggel, hogy a felperesi ügyvéd felhívásra „aux ordres" jelentkezéssel köteles részletesen élőszóval a kereseti tényállást és jogalapot előadni, s ha a tanács úgy találja, hogy egyes kérdések nincsenek teljesen tisztázva, akár az okiratok, akár egyéb bizonyítékok beszerzése tekintetében, hivatalból pótlást rendel el, illetve ennek beszerzésére és bemutatására a felperesi ügyvédet utasíthatja. Ismerni kell az egész processuális, helyesebben perelőkészítési eljárást, hogy megmagyarázhassuk ezt a talán túlzottnak látszó óvatosságot. A francia bíróságoknál úgyanis ritkán van egynél több érdemleges tárgyalás. A pert az ügyvédnek annyira elő kell készíteni, hogy a bíróság már egy tárgyaláson abban a helyzetben legyen, hogy a tényállást teljesen tisztán láthassa. Evégett az ellenfelek minden bizonyítékaikat kötelesek egymással előzetesen közölni. Ez az u. n. incident, maga a perelőkészítés nem az avocat, hanem az avoué kötelessége (acte de Palais) a Tribunal Civilnél és a Cour d' Appelnél. Ez annyival könnyebben megy, mert tudjuk, hogy a francia törvények a jogügyletek érvényességét 150 frc-on felül írásbeliséghez kötik. Természetesen a kártérítésre vagy naturális obligátióra vagy ex lege kötelezettségekre az írásbeliség a franciáknál sem jöhet előre létre. A pervezetésre és előkészítésre szükséges határozatokat az ügyvédek maguk megszerkeszthetik és ha a bíró kifogást nem talál benne végrehajtási záradékkal látja el, akár csak nálunk a végrehajtási eljárásban szereplő kiadmányokat. A ügyvédeket fokozott felelősség is terheli abban az irányban, hogy irataik rendben, a tényállás helyes megállapítására alkalmas módon felszerelve és csoportosítva kerüljenek a greffier,