Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A francia igazságszolgáltatás bírói szervei

60 P ÁBRAHÁM DEZSŐ. bírálásánál, hogy eltérően a magyar perrendtartástól nem tanácsülésen, sőt nemcsak hogy nyilvános előadásban, hanem egyenesen contradictorius tárgyaláson dől ez el, s a határozatot csak akkor indokolja a Chambre des Requetes, ha a felülvizsgálati panaszt a limine elutasítja. A Tribunal de Commerce — kereskedelmi bíróság, amely már kifejezetten szakbíróság, és laikus, illetve szakmabeli elemek bevonásával működik. Ülnökökkel és expertekkel. Évi forgalma átlag 100.000 ügy, ami a francia ipar és kereskedelem arányaihoz mérve nem is sok. Annak dacára, hogy legfeljebb két tanács működik, hátralék nincs. Ennek a boszorkányságnak a magyarázata az, hogy legtöbb ügyet az arbiter expertnek adnak ki, aki a feleket megidézi, bizonyítási eljárást folytat le és teljesen feldolgozva készíti ítélethozatalra a kérdést, ugyancsak előkészítik a referensek, az ülnökök is az ügyeket. Van továbbá a „Conseil de Prudhomme", munkaügyi bíróság a munkaadó és munkások közötti vitás kérdések elbírálására, mind a két érdekképviselet tagjainak arányos részvételével. Mint érdekes intézmény jelentkezik végül a „juge des référes" az egyes bíró, — tisztán a szokásjogon alapuló — intézménye. Ez a sommás visszahelyezések és egyéb rövid elintézések bírája, aki elvben semmi érdemleges döntést tehát olyat nem hozhat, amely jugement préjugeant au fond volna. A „Justíce de Paix" a békebíró intézménye forradalmi vívmány, illetve 1789-ben követelték a felállítását, pedig a coloniákban már régebben, sőt a Chatelet-ben már a XIII. században meg volt. A francia békebírónak és az angolnak csak a neve egy, de lényegük nem azonos. A juge de paix-t Rosseau hatása alatt sürgették és választott bírónak képzelték el, címere „Olajág". Rájuk van bízva a pert megelőző kötelező egyezkedés. Azonban ezen vonatkozásban az intézmény nem vált be tökéletesen pedig a notaire-ok a jegyzők miatt, mert executiót csak a és notairek közbenjöttével lehet szerezni, s így nem lévén a juge de paix előtt kötött egyezségnek végrehajtási lehetősége, az ilyen egyezkedéseknek jogi hatálya sincs. A juge de paix kompetentiáját az 1905 és 1926-os törvények szabályozták: a 3000 frc-on alóli ügyeken kívül még a szállásadás, utazás, bérlet és haszonbérlet, alkalmazotti, (kivéve a conseil de prudhomme elé esők), mezőgazdasági, kártérítési, — határperek értékre való tekintet nélkül, sommás visszahelyezési perek, továbbá a követelések lefoglalása. ítéletük 1000 frc. erejéig fellebbezhetetlen. Perenkívüli hatáskörük: a családi tanácsok elnöke, hagyatékot, csődtömeget zár alá vesz; sőt közigazgatási hatásköre is van: adó behajtásnál és kivetésnél. Kereskedelmi könyvet signál, esküdtek lajstromát összeállítja. Qualifikátio: betöltött 25 év, jogvégzettség, vagy legalább „licencier"-képesítés, 2 évi gyakorlat közjegyzőnél, avouénál, vagy greffier-nél, s egy gyakorlati szakvizsga, mely bírákból álló zsűri előtt teendő le. Nem