Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A francia igazságszolgáltatás bírói szervei

A FRANCIA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BÍRÓI SZERVEI. 59 a Code de Commerce, a Code Penale, a Code d' instruction Criminale. A francia jogszolgáltatás nem követi ugyan teljesen az angol conservatizmust, de maga az anyagi jog sok tekintetben megrögzítve és talán bénítva is van a régi códexek máig is kötelező ereje által. Hogy mennyire uralja a jogszabályokba öntött formai jog magának az igazságszolgáltatásnak a területét is, utalok arra a körülményre, hogy a legfelsőbb bíróság az u. n. Cour de Cassation egyenest el van tiltva törvénypótló, vagy derogativ jogszabályalkotástól és ennek alkalmazásától, tehát ott, a magyar jogban annyira bevált és a jogélet húsává és vérévé vált elvi jelentőségű döntések hozatala ismerelen fogalom, s így a legfelsőbb bírói gyakorlat, vagy épen az u. n. teljes-ülési határozatok nem pótolhatják az elkésett jogalkotás hiányát. Nem hiába, hogy francia bölcselő, Montesquieu, találta ki az államhatalom három féle tagozódásának elméletét, a franciák szigorúan őrködnek, hogy a bíráskodás ne gyakorolja egyszersmind a törvényhozási, a jogszabályalkotási, hatalmat. Megesett, hogy pl. a házassági szerződések kötésének egyes vitás kérdéseit a legfelsőbb bíróság több mint 15 éven át másként magyarázta, mint az alsófokú bíróságok, de csak nehezen alakult ki olyan gyakorlat, amelyet aztán az alsófokú bíróságok is elfogadtak. Talán egyetlen eset az, midőn Cour de Cassation döntése az alsó bíróságokra kötelező, ha a felülvizsgálat alkalmával fel: oldott ítéletet kétszer egymásután visszaküldték új határozathozatalra: a harmadízben ítélkező fellebbezési bíróság ily esetben köteles elfogadni a Cour de Cassation álláspontját. Természetesen az elvi jelentőségű, vagy épen teljes-ülési határozatok kötelező erejének hiánya nem jelenti azt, hogy az alsóbíróságok következetesen mellőzik a Cour de Cassation álláspontját, ellenkezőleg ott sem szeretik az alsóbb fokú bírók, ha az általuk kimondott bölcsességet a legfőbb bíróság nem ismeri el és így már csak az előléptetés veszélyeztetésének az elkerülése végett is önként elfogadják a Cour de Cassation elvi állásfoglalását. A francia igazságszolgáltatás rendes bírósági fórumai: I. Polgáriak a) Justice de Paix 3000 fr.-on alól, b) Tribunal civil (elsőfokú), c) Cóur d' ppel (másodfokú), d) Cour de Cassation (harmadfokon). II. Büntető: a) Tribunal de simple police, b) Tribunal correctionnel, c) Cour d' Appel correctionnel d) Cour de Cassation. A Cour de Cassation magában foglalja a Chambre des Requetes-et vagyis, ha találóan akarnám magam kifejezni: a felülvizsgálati purgatóriumot, ahol elválik, hogy van-e helye egyáltalában felülvizsgálati panasznak és ez a Chambre Civilebe, polgári osztályba, vagy a Chambre Criminelle-be, a büntető osztályba kerül-e? Érdekes különbség ez előzetes kérdés el-