Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Schwartz Tibor. kir. tvszéki bíró: A kereskedelmi vétel szabályai, különös tekintettel a bírói gykorlatra. (Gergely B. Könyvkereskedés) Budapest, 1932.

38 IRODALOM. megvilágításban részesül, amely — más helyen — magánjogi oldalról is tárgyal­ható lett volna. így az indirekt képviselet, bizomány, a törvényes képviselet, a szerződés gyámhatósági jóváhagyásának esetei. A 7. §. magyarázatában a Szerző főcéljául az 1883: XXV. t.-c. 17. §-ával szemben mutatkozó különbségek kimutatását tekintette. A 9. §. tekintetében egyetértek a Szerzővel abban, hogy az egy évi ha­táridő jogvesztő határidő. Nem ártott volna, ha ezzel a megállapítással kapcso­latosan felhasználta volna a Szerző a jogvesztő határidőkre vonatkozó azt az irodalomban is behatóan megbeszélt joggyakorlati anyagot, amely az 1928:XII. t.-c. 3. §-a kapcsán kifejlődött. A 10. §. első mondatának szövegezése a törvényben nem szerencsés és ezért kiemelést érdemel, hogy a Szerző álláspontja szerint is, amikor a törvény a sérelmet szenvedő fél kötelezettségének teljesítéséről szól, ez alatt csak a sem­misségen alapuló visszatérítési kötelezettséget lehet érteni. A 11. §. magyarázatában nem oszlat el minden kétséget a Szerzőnek az a megállapítása, hogy bejegyzett kereskedő csak az, akire nézve a kereskedelmi törvény szerint helye lehet cégbejegyzésnek. Nyitva maradt nevezetesen az a kérdés, hogy a bejegyezhető és így bejegyzésre kötelezett kereskedő, aki a Kt. 16. §-ában megszabott kötelezettségét nem teljesítette tehát de facto nem be­jegyzett kereskedő, figyelemmel a Kt. 16. §-ának 2. bekezdésére, a kötelezettség­mulasztása alapján részesülhet-e abban az előnyben, hogy vele szemben vala­mely ügyletet uzsorás szerződésnek lehet minősíteni. Mind a 11. mind a 12. §. magyarázatából kiemelést érdemel az uzsora objektív előfeltételeinek méltatása. A 13. §. magyarázatában túlzottnak tartom a Szerzőnek azt az értelme­zését, hogy a tárgyalást nem is szabad elhalasztani avégből, hogy a kellő időre — esetleg kimentetten - elő nem terjesztett véleményét a Pénzintézeti Központ később előterjeszthesse. Kétségtelen szerintem is, hogy a Pénzintézeti Központ meghallgatásának mellőzése büntető ügyben nem esik a Bp. 384. §-ának 5. pontja alá, legalább a „gyengébbek kedvéért" mégis meg lehetett volna emlí­teni, hogy — amennyiben a meghallgatást valamelyik fél kéri is — a mellőzés alá eshetik az id. §. 9. pontjának. A 15. §. magyarázatában (118. 1.) a Szerző a végrehajtás felfüggesztése kérdésében hozott határozatokra a Pp. felfolyamodási szabályait tartja alkalmaz­hatónak. Nézetem szerint az uzsora címén előterjesztett felfüggesztési kérelem tárgyában hozott végzés is a végrehajtási eljárás folyamán hozott végzés és ezért az az elleni jogorvoslatokra a Ppé. 40. §.-a az irányadó. A másodfokú határo­zat ellen tehát akkor sincs további felfolyamodás, ha megváltoztató. A kifejtettekkel korántsem mutattam rá mindazokra az érdekes kérdésekre, amelyeket a Szerző kommentárjában érint sőt ezek közül elsősorban csak azokat érintettem, amelyekben a Szerzőétől eltérő álláspontot is vitathatónak tartok. Azt hiszem azonban, hogy a mű tartalmasságának dokumentálására az olvasó előtt elég bizonyítékot szolgáltattam. Hogy mi minden van egy törvényben, azt sokszor évtizedekkel az életbelépése után sem lehet egészen kimerítően meg­mondani. Ennyiben a dolog természete szerint a Szerző kommentárja sem lehet egészen teljes. Az azonban kétségtelen, hogy az uzsoratörvényben gyakorlatilag eligazodni kívánó vagy azzal tudományosan foglalkozó nem togja tudni nélkü­lözni ezt az igazán kitűnő munkát, amely jogirodalmunknak komoly nyeresége a közvetlen célkitűzésén túlterjedő vonatkozásokban is. X DE. SCHWARTZ TIBOR, KIR. TVSZÉKI BÍRÓ: V A KERESKEDELMI VÉTEL, JOGSZABÁLYAI, X KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÍRÓI GYAKORLATRA. V (GERGELY B. KÖNYVKERESKEDÉS) BUDAPEST, 1932. Elmélet és gyakorlat, különösen a jog terén, ugyanannak az ismert anyag­nak bizonyára csak két különböző látószögből való szemlélete. Ha valahol, két­ségtelenül a jogtudományban és kiváltképen a magánjog tudományában a mai

Next

/
Oldalképek
Tartalom