Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 10. szám - Dr. Degré Miklós elnöki megnyitó beszéde az egységes birói és ügyvédi vizsgálóbizottságnak 1934. évi jan. hó 9. napján tartott teljes-ülésén
ÉVNYITÓ BESZÉD 393 Mindez azonban csak azokra a fiatalemberekre vonatkozik, akik a szemináriumokban tevékenykednek. Azt hiszem azonban, cz igen kis százaléka a jogihallgatóknak. A túlnyomó nagy többség, tudomásom szerint, megszerzi az absolutoriumot, elvégzi a jogot anélkül, hogy előadásokat hallgatna, nélkül hogy kollokválna, anélkül hogy szemináriumokban tevékenykednék. Ennek az állapotnak véget kellene vetni Minden pályán megkövetelik a főiskolai hallgatótól, hogy az előadásokat látogassa s a kollokviumokon részt vegyen. Megkövetelik a medikán, filozófián, műegyetemen. Miért épen a jogi pályán nem? Ez talán alsóbbrendű? Szó sincs róla. De a köztudatban megcsontosodott, hogy a jogot ígv is el lehet végezni. Én a magam részéről a mezei jogászság intézményének a legradikálisabb módon véget vetnék. Sajnos azonban ennek a gondolatnak a ppropakálása ma tisztán elméleti jelentőségű. Mert ha a joghallgatóktól megkövetenők a leckelátogatást, a kollokviumokon és szemináriumokon való részvételt, akkor a budapesti egyetemen szaporítani kell a tanszékek számát és parallel tanszékeket kellene felállítani. Az ország nehéz pénzügyi viszonyai következtében azonban ennek épen ellenkezője történhetik, amennyiben a megüresedő tanszékek sem töltetnek be. Ilyen körülmények között a kötelező leckelátogatás, i kötelező kollokvium egyelőre csak desiderium lehet. Az egységes bírói és ügyvédi vizsga reformja tekintetében kiindullási ppontom ugyanaz, mnt az egyetem oktatás reformjánál. Itt ÍÉ csak egy szem pont lehet irányadó, az, hogy a színvonalat emeljük. Nem pedig az, hogy a vizsga, vagy a feltételek szigorításával a vizsgától minél töbl>en visszatartassanak. Egyedül ez a szempont lehet irányadó abban a kérdésben, hogy a gyakorlati idő meghosszalbbíttassék. Nézetem szerint, négyesztendei joggyakorlat elég ahhoz, hogy a fiatalember megfelelő gyakorlatot szerezzen magának. Ezelőtt néhány évtizeddel a joggyakorlat ideje három esztendő volt, amely számított az első szigorlattól. Ma a jogtudorság elnyerésétől számított négy esztendőre van szükség. Ezt én elegendőnek találom. Azonban nagyon előnyös volna, ha gondot lehetne fordítani arra, hogy a jelölt ez idő alatt többoldalú gyakorlatot szerezzen meg magának. A bírósági fogalmazóknál ez többnyire megvan, De kívánatos volna, ha valamiképen ügyvédjelölteknél is meg lehetne valósítani. Tapasztalatok alapján beszélek. Gyakran előfordul, hogy a vizsgán a jelölt tudása egyoldalú. Pl. hiteljogból teljes jártassággal bír, büntetőjogból pedig nem lud semmit. Ennek rendszerint az az oka, hogy gyakorlati idejét olyan ügyvédek irodáiban töltötte, akiknek büntetőjogi gyakorlatuk nincs. Tudom, hogy ezen nagyon nehéz segíteni, de nagyon jó volna, ha módot találnánk arra, hogy az ügyvédjelöltek is többoldalú gyakorlatot szerezzenek maguknak. Nem teszem magamévá az előkelő helyről felveteti azt a gondolatot, hogy a vizsga csak egységesen legyen leteendő.