Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Dr. Degré Miklós, a budapesti kir. itélőtábla elnöke az itélőtáblának 1934. január 8-án tartott évnyitó teljes ülésén a következő beszédet mondotta

388 DR. DEGRÉ MIKLÓS magyar bírói karnak jellemző vonása s amelyet a jövőre is feltétlenül konzerválni kell. De van még egy kategória, mely jogos igényt tarthat arra, hogy mint bírósági fogalmazó helyezkedjék el. Ériem azokat a fiatalemberéket, akik mint joghallgatók díjnoki minőségben helyezkedtek el irodáinkban, ebben a minőségben elvégezték a jogot, letették alapvizsgáikat, szigorlataikat és megszerezték maguknak a jogtudori fokot, jelenleg pedig jogtudori minőségben teljesítenek szolgálatot a különböző bíróságok irodáiban. Ezek között a fiatalemberek között vannak, akik a szolgálatban, is fényesen bevállnak s így jogos igényt tarthatnak arra, hogy joggyakornokká kineveztessenek. Sajnos azonban a nehéz megélhetési viszonyok következtében oly nagy számban vannak irodáinkban, ily jogtudor-díjnokok, hogy amennyiben ezek idővel mind joggyakornokká kineveztetnének, mást nem is lehetne kinevezéshez juttatni, mint azokat a fiatalembereket, akik irodáinkban működnek. Ez pedig szinlén nem volna szolgálati érdek, mert amint az imént jeleztem, vannak más kategóriák is, kiknek jelentkezését a kinevezéseknél feltétleniül honorálni kell. Ha a viszonyok nem javulnak, a bírósági kezelői irodák alkalmazottai között egyre nagyobb számiban lesznek jogtudorok. Ez mindenesetre emelni fogja a kezelőtisztviselői kar színvonalát, de kimondhatatlanul elkeserítő lesz az egyesekre nézve,, akik nem tudnak képzettségüknek megfelelő munkakörhöz jutni s akik előtt így a megfelelő előmenetel útja el lesz zárivá. Ami már most illeti fogalmazóink előmeneteli viszonyait, azok az utóbbi években egyre siralmasabbakká válnak. Ezelőtt néhány esztendővel még az volt a helyzet, hogy a joggyakornok egészen rövid idővel, néhány hónappal az egységes bírói és ügyvédi vizsga letétele után jegyzővé kineveztetett. Ez esztendőkön át minden fiatalemberre nézve matematikai pontossággal bekövetkezett. És mi a helyzet ma? Ma a joggyakornok a vizsga letétele után még esztendőkön át kénytelenek várakozni a jegyzői kinevezésre. A budapesti kiir. ítélőtábla területén működő joggyakornokoknak majdnem kétharmad része már letette a vizsgát s alig több, mint egyharmad része szolgál vizsga nélkül. Van a kir. ítélőtábla területén joggyalkornok, aki negyedfél év előtt tette le a vizsgát és kitűnő minősítése dacára még nem tudott jegyzői kinevezéshez jutni és lehetséges, hogy erre még hosszabb időn át kell várakoznia. Amennyiben tehát a viszonyok nem javulnak, elő fog állani a helyzet, hogy a joggyakornok a vizsga letétele után még öt-hat éven át kénytelen a jegyzői kinevezésre várakozni. Az igazságügyi kormány nagyon helyesen a jegyzői kinevezéseknél előnyben részesíti azokat, akik az ügyvédi vizsgát kitüntetéssel tették le. De oly kis számban történnek jegyzői kinevezések, hogy a legutóbbi kinevezések alkalmával még azok az igen kisszámú joggyakornokok sem jutottak valamennyien kinevezéshez, akik a vizsgát kitüntetéssel tették le. Míg tehát ezelőtt csak néhány évvel minden vizsgát tett joggyakornok néhány hónap