Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8-9. szám - A költségbiztosíték a választási bíráskodásban

SZEMLE 367 hogy a megalakult párt a gazdamoratóriummal szemben, annak ügyvédi érdekeket sértő rendelkezései miatt, sürgősen írjon át a kamara vezetőségéhez, soronkívüli intézkedések megtétele miatt. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az Ügyvédi Reformszövetség nevében Dr. Varannai István — annak elnöke — üdvözölte az új pártalakulatot. * A Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztálya ezévi működésit folyó évi október hó 14-én kezdette meg dr. Szladits Károly egyet, tanár elnöklésével tartott ülésében, amelynek tárgya Bulás P. Elemér igazságügyminiszten tanácsos előadása volt a Magánjogi Törvénykönyv javaslatának kártészabállyal foglal állást a vé'etlen kártérítési felelősség mellett, azonban kirítési jogáról. Előadó helyeselte a javaslatnak azt az újítását, hogy elvi fogásolta, hogy a javaslat egyébként lényegileg mégis megmarad a vétkességre alapított felelősség római jogi eredetű rendszerében. Pedig az antik kultúra plaszticitása (Spengler). mely az egyént a maga egyedi különvalóságában tekinti, szorosan összefügg az antik világ nagy áttekinthetőségével, míg a modern világ a dologi elem túlsúlyra jutása következtében annyira bonyolult és oly nehezen áttekinthető, hogy csak a perspektivitikus szemléletet teszi lehetővé, amelyben az egyén sokszor csak függvényévé válik a dolognak és egyébként is a maga egészében jelentős. A modern élet bonyolultsága közepette nem tartható fenn tehát az egyes egyén izoláltságának, önmagában bezártságának elve, amelynek szemszögéből az egyén csak anynviban tárgya az összesség intézkedésének, mennyiben saját akaratával — vétkes jogsértésével — kiszolgáltatja magát az összességnek. Az összesség, melynek jelentősége a modern világban épen a dologi elem előretörése folytán mérhetetlenül megnövekedett, nem indulhat ki többé a — büntetőjogi szempontból továbbra is túlnyomó jelentőségű — vétkességi elvből a kártérítési jogban. A kár kiegyenlítését elsősorban épen ott kell függetleníteni a vétkességtől, ahol a dologi elem jelentősége túlnyomó, s a modern viszonyoknak megfelelően ezzel kell kezdeni a kártérítési szabályokat. Másik fő elv a személyiségi elv, mely a személyiség kettősarcúságának megfelelően már önmagában is utal az összesség jelentőségére és megköveteli, hogy amint egyfelől a személyiség — joghatására irányuló akaratnyilvánítás nélkül is — alapjává lehessen jogok gyakorlásának, azonképen megköveteli azt is, hogy viselje is a terhét annak, ha érvényesülése következtében benyúl másnak jogvéd te érdekkörébe. A vétkességnek csak a ikár térítés előfeltételei és mértéke tekintetében lehet — másodrendű — jelentősége. Előadó részletes javaslatokat is tett a szövegezés tekintetében, hangsúlyozva egyúttal, hogy a kártérítési jog súlypontja a jogellenességben van, amelynek azonban nincs jelentősége a dologias alapú kártérítési esetekben, amelyekre nézve az előadó a 84. számú teljes ülési határozat indoklásával összhangban az üzemi veszélyesség mellett az üzem természetének és terjedelmének, úgyszintén az eset egyéb körülményeinek is figyelembevételét javasolta. Nagyban és egészben fejlődést lát az előadó abban, hogy a javaslat szakít a vétkességi e'iv kizárólagosságával. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a római jogi felfogástól való eltérés épen a kiegyenlítő jogban indokolt, míg a forgalmi jog terén a római jogias technikával való szakítás nem lenne helyénvaló. Általános szempontból nagyon szerencsésnek találta az előadó a kódex-javaslat szóbanlevő kettősirányúságát és ezzel kapcsolatban azt. hogy a javaslat tág teret enged a bíró jogfejlesztő tevéken vségének. • .4 Civiljogászok Vitatár saságában Modern technika és szerzői jog címmel október 26-án dr. Szenté Andor előadást tartott a rádió, íilm és hangosfilm szerzői jogáról. Az 1921:54. t. c. a rádió és hangosfilmjogot nem szabályozza, a filmjogra vonatkozólag is csak kevés rendelkezést tartalmaz. így az új technika találmányok az érdekes vitakérdések egész tömegét vetik fel a szerzői jogban. A rádió mindenapos műsorszámai: a vendéglőkből való zeneközvetítések, a gramofonközvetítések, színházi előadások, hangversenyek