Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8-9. szám - A költségbiztosíték a választási bíráskodásban

368 SZEMLE és hangosfilmelöadások közvetítései érdekes jogkérdéseket vetnek fel. Mindezek a nagy kulturális és gazdasági jelentőségű kérdések mielőbbi törvényes szabályozást igényelnek. Szerző berlini tanulmányútján gyűjtött anyagát dolgozta fel előadásában. Az előadáshoz dr. Kelényi Jenő és dr. Beck Salamon ügyvédek szóltak hozzá. Az előadás egy részét jelen számunkban közöljük. * Felhívás a jogászközönséghez. Az oly súlyos helyzetben sínylődő magyar ügyvédi kar nagy megnyugvással látta azt a — szinte — szeretetteljes gondoskodást és segítésre irányuló jószándékot, mely a Magyar Jogászegylet és a Budapesti Ügyvédi Unió által létrehozott ügyvédi ankét megrendezéséből és az ott elhangzott felszólalásokból a magyar jogásztársadalom minden rétegéből feléje áradt. A vita termékeny volt: meggyőződhetett a hallgatóság arról, hogy az ügyvédi kar helyzetének elképzelhetetlenül súlyos volta nem csupán az ilyenkor mindig hangoztatni szokott világgazdasági helyzetnek függvénye, hanem ennek az állapotnak előidézésében egyik legnagyobb tényezőként az ügyvédséget egyedül megillető munkaterületeknek mások által való kisajátítása működik közre. Ez alatt a csapás alatt a legtöbb más foglalkozási ág nem szenved. Innen van az, hogy az ügyvédség mai helyzete a többi foglalkozásokénál és pályákénál sokszorosan súlyosabb kórképet mutat. Az ügyvédi ankét vitájából messzire hallatszóan kicsendült az a hang, amely az ügyvédi probléma megoldásának legtermészetesebb és legegyszerűbb eszközéül az elvett munkaterületek visszaadását jelölte meg s amely ehhez képest sürgetve és a tizenkettedik órára utalva, követelte a zugírászatnak a legerélyesebb eszközökkel kíméletlenül kiirtását és a községi jegyzői munkálatok megszüntetését. A jogi szaksajtónak, amelyhez az ügyvédség mindig oly közel állott s áll ma is és amelynek fokozott kötelessége a jog és igazság érvényrejuttalásának elősegítése, ebből a most újabb erővel megindult küzdelemből ki kell vennie a maga részét. Ezt a küzdelmet azonban a mi sajtónk nem csupán elméleti cikkek keretébe font érvekkel kívánja folytatni. Szemléltető, konkrét eseteknek a sajtó nagy nyilvánossága előtt való feltárásával ad oculos demonstrandos fogja a közvéleményt és az ország ügyeinek vitelére hivatott intéző köröket meggyőzni arról, hogy — az ügyvédi kar jogainak csorbításán túl — a zugirászat garázdálkodása micsoda rombolást visz végbe erkölcsi javainkban, a jogászi szakképzettséget nélkülöző jegyzői magánmunkálkodás minő károsodásoknak teszi ki a sokszor gyámoltalan és függő helyzetben lévő falusi lakosságot, nemkülönben hogy a hatósági jogkörnek és a jogsegély nyújtásnak egy kézbe letétele a jogállamiságnak valósággal megcsúfolására vezethet. A jogi szaksajtó felkéri olvasóit — ezek között elsősorban természetesen az ügyvédeket — hogy a tudomásukra jutott, demonstrálásra alkalmas eseteket lapjukkal közöljék. * • Az Ügyvédjelöltek Országos Szövetsége és annak budapesti kerülete vasárnap, f. hó 5-én tartotta rendes évi közgyűlését az Ügyvédi Kamarában. A tisztújításon országos elnök lett Erdélyi Endre dr., társelnökök Fischer József dr. és Goldberger József dr., alelnökök Koszmovszky Tibor dr. és Propper László dr., főtitkár Blauner Andor dr., főpénztáros Bánó Ernő dr. A Budapesti Kerület elnöke Gárdonyi István dr., társelnökök Bors László dr. és Szeszlér Endre dr., főtitkár Rosenzweig Sándor dr., főpénztáros Szentgyörgyi Lóránt dr. lettek.