Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8-9. szám - Az alakszerűség hiányát pótolja-e a teljesítés elfogadása?

AZ ALAKSZERŰSÉG 325 26. A kártérítési, a megtérítési és a gazdagodási követelést a lit- .'i. S-óban foglalt tex speciális szabályozza. Mihelyt nem ez a külön szabályozott, de az általános megánjogra fektetett és az eljegyzéssel csak összefüggő, de tőle mégis megkiilönböztelendő és külön jogi tényre fektetett kártérítési, megtérítési vagy gazdagodási követelés forog szóban, arra a forgalomképesség, átruházhatóság és elévülés szempontjából a köztörvényi magánjog, nem pedig a ht. különleges rendelkezései állanak. (Arg. 157. és 725. EH.) AZ ALAKSZERŰSÉG HIÁNYÁT PÓTOLJA-E A TELJESÍTÉS ELFOGADÁSA? Irta: DR. SCHWARTZ TIBOR kir. törvényszéki bíró. A kötelező írásbeliséggel szorosan összefüggő az a kérdés, hogy az elfogadott teljesítés a formahiányos ügyletre vonatkozólag minő jogkövetkezményekkel jár, jogirodalmunkban — mint arra majd később reámutatok — már régebben is alapos megvitatásban részesült, minthogy azonban az azóta megjelent legújabb magánjogi javaslatunk, bizonyos tekintetben ezt a kérdést illetőleg új helyzetet teremtett, ennek kapcsán foglalkozni kívánok e vitás és a gyakorlati életben elég süríín előforduló probfémával. Hazai jogrendszerünkben úgy a magán-, mint kereskedelmi jogban, elvileg az az álláspont érvényesül, hogy a szerződések bármely alakban megköthetők. Ez alól a szabály alól azonban lehetséges az eltérés és pedig kétféle úton, amennyiben vagy a törvény szab meg egy meghatározott alakot, vagy a felek kötik a szerződés érvényét bizonyos alakhoz. — Az előbbi esetben a mjogl javaslat 960 §-ának második bek. értelmében, ha a törvény az alak hiányához más jogkövetkezményt nem kapcsol, a nem ily alakban kötött szerződés semmis. Ennek jogkövetkezményekép tehát az ilyen negotium nullum esetén a jogügyletnek ez a minősége hivatalból figyelembe veendő, nem évül el, visszahat a kötés időpontjára és végül utólag sem lehet semmiféle eszközzel joghatályossá tenni. — Természetesen a semmis szerződés alapján eszközölt esetleges teljesítés visszakövetelhető. Az esetben, ha a felek kötötték a szerződés érvényességét bizonyos alakhoz, a 960. §. harmadik bekezdése csak annyit mond, hogy: az ennek meg nem felelő szerződésből kötelezettség nem származik. A javaslatnak ez utóbbi kitétele nem szerencsés, mert kétségeket hagyhat és hagy fenn a tekintetben, hogy tulaj donkép mit is ért azalatt, hogy „kötelezettség nem származik"; nevezetesen az ilyen formahibás-ügyletet semmisnek vagy megtámadhatónak minősít-e, mely körülmény rendkívül fontos, mert mások a jogkövet-