Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8-9. szám - Házassági jogi tanulmányok. Az eljegyzés

HÁZASSÁGI JOGI TANULMÁNYOK 315 huzamos egyoldalú ígéret, az egyoldalú ügyletek szabályai szerint birálandók el. E körül is kétség esetében inkább a családjogi, mint a vagyonjogi elvekből lehet és kell kiindulni. És ez nem csupán akkor áll, ha az eljegyzési ígéret érvényességéről és hatályosságáról van szó, de abban az esetben is, ha azt kutatjuk, vájjon az eljegyzési ígéret nem takar-e joggal való visszaélést, vájjon azt nem merőben azért jelentik-e ki, hogy állampolgársági, illetékességi vagy hasonló, az eljegyzés családjogi tartalmával ellentétes e!önyöket érjenek el. Ki kell azonban emelnünk, hogy az eljegyzés érvényének és hatályának vitái a gyakorlatban önállóan nem igen fordulnak elő. Inkább akként és ekkor is inkább burkoltan szoktak megszólalni, amidőn az egyik fél az eljegyzés felbontásának a következményeit érvényesíti és a másik ezzel szemben az alaptalan felbontás terhelő hatásaitól akként igyekszik megszabadulni, hogy az eljegyzési ígéret érvénytelenségét, vagy hatálytalanságát vitatja. 9. Az eljegyzési ígéret magánjogi hatálya a jegyességi viszony megalapításán felül abban áll, hogy a jegyesek annak a megtörténtétől fogva bárcsak feltételesen is házasságvagyonjogi ügyleteket létesíthetnek és hogy ezek legfőbbjeinek a létesítése alakszerűség és bizonyítás tekintetében ugyanúgy szorul közjegyzői okiratrut mint a házastársak idevonatkozó ügyletei is. 1886: VII. tc. 21—23. §§. Közeli rokonok, sógorok és az azonos rációnál fogva házastársak egymás közötti vagyoni juttatásairól is gyakorlatunk azt a vélelmet állítja fel, hogy azok ingyenesek és egyúttal az átruházó fél hitelezőinek a kijátszását is célozzák. Ennek alapján az ily juttatás a szerző felet e hitelezőkkel szemben felelőssé teszi. 755. EH. Ugyanezt kell tartanunk a jegyesek egymás közötti vagyoni juttatásokról is. Hisz a jegyesekre is talál mindaz az érv, amellyel bíróságaink a hozzátartozók vagyoni juttatásainak a kijátszó célzatát alátámasztják. 1K). Ugy a családvagyomjogi ügyletek alakszerűsége, mint a rokoni átruházások ingyenességének és kijátszó jellegének a vélelme is az eljegyzés jogi hatásainak inkább csak a háttere. Gyakorlatilag náluk sokkal lényegesebbek azok a következmények, amelyeket a ht. az eljegyzés alaptalan felbontásához, valamint az eljegyzés alapos felbontása jogellenes okozásához kapcsol. Ezek tisztázása előtt azt kell kérdeznünk: mikor forog fenn az eljegyzés alaptalan, mikor annak alapos felbontása és miben áll az eljegyzés egyoldalú felbontásának a jogi folyamata? Az eljegyzés felbontása a jegyességi viszonynak ügyleti megszüntetése. Ez történhetik a jegyesek kölcsönös megegyezése alapján, amelyhez a ht. 3. §. 2. bek. alapján teljes családjogi cselekvőképességet, avagy pedig legalább is a törvényes képviselő jóváhagyásával megerősített korlátolt családjogi cselekvőképességet kell megkívánnunk. A szerződéses felbontás nem kapcsolatos 'sem a ht.-ben szabályozott kártérítéssel, sem az abban foglalt kártérítési és gazdagodási következményekkel. Általa az eljegyzés a jövőre kihatással felbomlik. Amennyiben a felbontó szerződés ettől eltérőt nem tartalmaz, az általános magánjogi szabályok szerint kell elbírálni, vájjon a pusztán a jövőre kiható felbontás következtében az alaptalan gazdagodás, avagy a kártérítés