Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8-9. szám - Házassági jogi tanulmányok. Az eljegyzés

314 DR. ALMÁSI ANTAL tárgyak eltörése és az egyes daraboknak a menyasszony leánybarátai közötti szétosztása útján és így tovább. Azonban mindezek csak akkor létesítenek eljegyzést, ha belőlük és pedig mindkét jegyes részéről és mindkét jegyessel szemben is kétségtelen, hogy a jegyesek az akaratnyilvánításnak a pusztán érzelmitől élesen megkülönböztetendő azt a jogi jelentőséget tulajdonították, hogy a jegyesség családjogi viszonyát megállapítja. Az eljegyzési akaratnyilvánításnak magától a jegyestől kell származnia. A ht. a törvényes képviselőnek a beleegyezését is említi. Ezzel azonban még nem engedi meg azt, .hogy az eljegyzési akaratnyilvánítást a jegyes helyett csupán csak a törvényes képviselője jelentse ki. Ezt époly megengedhetetlennek kell tartanunk, mint ma* a házasságkötési akaratnyilvánításának képviselő általi kinyilvánítását. 39. §. A házasságkötés és az eljegyzési akaratnyilvánítás közötti fokozati különbséget azonban adott esetben a gyakorlat alighanem abban ismerné el, hogy az eljegyzésnek küldönc útján továbbított kijelentését hatályosnak tekintené, holott az a ht. 39. §-ábain foglaltak szerint a házasság megkötésénél ki van zárva. 7. Az eljegyzési ígéretet nem teszi semmissé, ha az teltételhez, vagy időhatárhoz van tűzve. Az eljegyzésre ugyanis a ht. 39. §-ának idevonatkozó rendelkezései az eljegyzés és a házasságkötés közötti erős fokozatos különbségénél fogva nem terjeszthetők ki. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az eljegyzés monogamikus házasságkötésre irányuló ígéret és hogy azért mégis kirekesztendő belőle mindaz, ami a monogamikus házasság erkölcsi, vagy jogi tartalmával éles ellentétben áll. Noha ekként nincs is kizárva annak a lehetősége, hogy az eljegyzést akár a házasság célját előmozdító vagyoni jelentőségű felfüggesztő, vagy felbontó feltételhez is fűzzék, mégsem szabad odáig mennünk, hogy akár e felfüggesztő, vagy felbontó feltétel tartalmára, akár az eljegyzéshez kapcsolt kezdő vagy végző időpontra egyszerűen a vagyonjogi ügyletek vonatkozó szabályait alkalmazzuk. Ezért, bár érvényesnek kll tartanunk azt az eljegyzést, amelyet a vőlegény annak a feltételnek a megvalósításához fűz, hogy a jövendő após az ígért hozományt előre kiszolgáltassa (Debreceni T. 1041/1929. JH. III. 1076.), mégis teljesen kizártnak látszik, hogy több eljegyzési ígéret közül, az elsőt követőket js vele egyformán érvényesnek tartsuk, vagy hogy az eljegyzési ígéretet a felfüggesztő és felbontó feltétel, valamint a kezdő és a végző határidő tekintetében mindenben a kötelmi ügyleti szabadság elvei alá vonjuk. A bíró feladata annak az eldöntése, vájjon a feltétel vagy az időhatározás hozzáfűzése és tartalma nem olyan-e, amely az eljegyzés családjogi céljával ellentétes. Amennyiben ily ellentétet lát, az eljegyzési ígéretet érvénytelennek kell vennie. De — úgy tetszik — egyébként is abból kell kiindulnia, hogy az eljegyzés kétség esetében a feltételt és időhatározást legfeljebb csak vonakodva eltűrő, nem pedig azoknak kedvező ügylet. 8. Az eljegyzési ígéret tartalmi és akarati korlátjai ezen a kereten belül az ügyletek és pedig, minthogy az eljegyzés nem a szerződés, de két pár* A háború alatt másként volt.