Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8-9. szám - Házassági jogi tanulmányok. Az eljegyzés

HÁZASSÁGI JOGI TANULMÁNYOK 313 A ht. 127. §-ának állania kell az eljegyzési jogképesség szempontjából azért, mert az eljegyzésnél, mint elvileg legszemélyesebb akaratnyilvánításnál a jogképességi és a oselekvőképességi előfeltételek lényegileg összefolynak. De ezeken felül jogképsségi korlátot kell látnunk olg személgek eljeggzésénél is, akiknek az eljeggzése foglalkozásuknál vagg hivatásuknál fogva erkölcsi és jogi akadálgokba ütközik. Ha arról van szó, hogy &A apáca, vagy a szerzetes hatályosan létesíthet-e eljegyzést, azt ugyanannál a rációnál fogva tekintetném kizártnak, amely azok házasságkötésének is bár csak tiltó akadálya (25. §.). Az ily eljegyzés botrányosságánál fogva az eljegyzés visszatérítési és kártérítési joghatásainak a .korlátjaiban rejlő kedvezményekben nem részesíthető. Az a válaszvonal pedig, amelyet a ht. a tiltó és a bontó házassági akadálgok joghatásainak a különbözőségével a házasság megkötése után sematikusan megvon, az eljegyzésnél mint pusztán az érdekelt felek közötti, hatóság közreműködése nélküli, anyakönyvi nyilvántartásba sem került jogviszongnál nem indokolt. Ellenben a ht.-ben foglalt többi tiltó akadályokba ütköző eljeggzésnél esetről-esetre döntendő el, vájjon az akadálg jogképességi, vaggis oly minöségü-e, amelg a beléje ütköző eljeggzést botrányos tartalmánál fogva erkölcstelenné és ígg érvénytelenné teszi-e vagg sem9 4la. Az eljeggzésre vonatkozó általános jogképtelenség mellett a bírói gyakorlat még egg igen léngeges viszonylagos jogképtelenséget hangsúlgoz. Ugyanis többszörösen foglalt állást amellett, hogg az olg személgek között, akik elháríthatatlan házassági akadály miatt eggmással házasságra nem léphetnek, érvénges eljegyzés nem létesülhet. Ezért utasítja el K. azokat a kártérítési kereseteket is, amelyek már érvényes házasságban élő fél eljegyzésén alapulnak (iK. 4539/1928. JH III. évf. 705, K. 3867/1928. JH IV. 691, K. 365/1927. JH. I. 2019. st'b.) 5. Az eljegyzés szempontjából korlátolt cselekvőképességüek a 12 éven felüli és nem cselekvőképtelen kiskorúak, azok, akiknek a kiskorúsága elmegyengeség vagy magukat megértetni tudó siketnémaság miatt meg van hoszszabbítva és azok a teljeskorúak, akik elmegyengeség, vagy magukat megértetni tudó siketnémaság miatt gondnokság alá vannak helyezve. 128. §. A korlátolt cselekvőképességüek eljegyzése csak akkor hatályos, ha az törvényes képviselőjük beleegyezésével létesült. Arg. 3. §. Mindegy, vájjon ez a beleegyezés előzetes-e, avagy utólagos jóváhagyás útján következett-e be. 6. Az eljegyzés tényállásához csupán az arra jog- és cselekvőképességgel bíró személyek megeggező akaratngilvánítása szükséges. Alakszerűséget ehhez se írott jogszabályaink, sem bírói gyakorlatunk nem követel. Annak dacára sem, hogy az eljegyzés befejezésének másodpercéhez fűződnek az eljegyzéssel kapcsolatos úgy magánjogon kívüli hatásai (tanuzási kötelezettség elesése PP. 299. §. 1. p., érdekeltség PP. 59. §. 2. és 3. pont stb.), miat annak alább kifejtendő magánjogi következményei is. Az eljegyzési akaratnyilvánítás eszerint történhetik úgy szóval, mint írásban, távirattal, telefonon, rádióüzenettel, közvetett akaratnyilvánítások útján is: gyűrűváltás, kihirdetés iránti eljárások, közös bútorválasztás, szokásos eljegyzési lakoma megtartása, zsidóknál az eljegyzés jeléül üveg-