Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 7. szám - A szakértőbizonyítás
29G MEGJEGYZÉSEK heti meg, se a közönség. Vagyis nyilván úgy gondolták Miskolcon a törvényszéki szobákban, hogy minek tudja meg a világ egyszerre, milyen ez a díjszabás? Elég lesz, ha lassan ki fog szivárogni, milyen tételekből alakul az ügyvédi díjszabás. Elakadunk ezen a tényen, nem tudjuk hová tenni? Ki előtt legyen bizalmas ez a költségskála? Pont azok előtt, akiknek javára-terhére megállapítják a díjakat? A közönség előtt, amelynek a díjakat fizetnie kell? — Az ügyvédek előtt, akiknek a díjakat kapniok kell? Avagy talán olykép vélték Miskolcon, hogy az ügyvédek nap-nap után — úgy sincs egyéb dolguk! — jegyezgessék, hogy ilyen és ilyen pertárgyú ügyben ilyen és ilyen tételeket állapított meg a törvényszék és azután hetek és hónapok múlva dugják össze fejüket az ügyvédek és állítsák maguk össze azt a tabellát, amely minden bíró, jegyző, titkár és joggyakornok fiókjában őrződik. Annyira bizarr és szinte tréfás ez a gondolat, hogy nem is lehet elhinni. Ha pedig mégis igaz ez a bizalmas kezelés, akkor az az érzésünk, hogy baj van Miskolcon. Mert csak személyi motívum lehet az, amely arra birta a kii', törvényszék elnökét, vagy a törvényszéket, hogy a költségskálát bizalmas írásnak vallja. Ahol pedig a törvényszéken személyi motívum ütközik ki, — ott a felügyeleti hatóság hivatása kigyomlálni a személyeskedést. Felügyeleti hatóság nem nyugodhatik bele ilyetén bizalmas kezelésbe. Igaz, törvényes rendelkezések nem beszélnek költségskáláról. Sőt arról se, hogy lennie kell költségskálának. De a valóságban van költségskála és a valóságban kell is, hogy legyen. Mert ha nincs, a bíróságoknak egyéb dolguk se volna, mint százával vagy ezrével elintézni a pereket, amelyekben ügyvédek a felekkel viaskodnak a tekintetben, hogy mennyi a dukáló költség? Avagy azt vélnék helyesnek Miskolcon, hogy az ügyvéd ne tudja, hogy saját felének milyen költséget számítson fel és a felek ne tudják, hogy az ügyvéd helyes összeget kér? Annyira kevés a munka a miskolci törvényszéken, hogy így kell csinálni pereket? Másodszor: még komolyabb dolog, hogy a miskolci kir. törvényszék a közkeleíü költségskálát, úgy látszik, leszállította és pedig számottevően. Ez már érdemi dolog. Olyan, amelybe a felügyeleti hatóság hivatalosan nem szólhat bele. Mert a bíró annyi költséget állapít meg, amennyit lelkiismerete szerint jónak lát. Itt már a ibírói lelkiismerethez appellálunk. nem a felügyeleti hatósághoz. Az ügyvédek egész sora lett öngyilkos hónapokon belül. Ok: az ügyvédi keresethiány, a kétségbeesés. Az ügyvédi kar exisztenciája megingott. Ezt nyilván tudják a miskolci törvényszék bírái is. Meg azt is, hogy az ügyvéd a maga költségeinek csak kis részéhez is alig jut hozzá. Ez a rettenetes idő alig lehet alkalmas költségskálák leszállítására, különösen akkor, amikor a költségek behajtását a legkülönfélébb adósvédelmi szabályok és a hatóságok adósvédelmi magatartása is szinte lehetetlenné teszik. Épp ekkor szállítani le a költségskálát? Akkor, 'amikor a kevés is bizonytalan az ügyvéd számára. Vájjon nem kell-e attól tartani, hogy megdöbbenésre felülkerekedhetik