Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Glosszák a "Jogállam" 1932. éi évfolyamához

10 DR. KARTAL IGNÁC. Nem tagadjuk, hogy ily tervnek megvalósítása az elő­menetelt a bírói és ügyészi karban nagyban megnehezítené, sőt talán időlegesen megbénítaná. Nem lehet azonban elzárkózni attól, hogy arra a korosztályra is áldozatot rójunk ki, amely hivatalában továbbra is megmarad és amely pályáját szeren­csésebb időkben kezdte meg, mint azok, akik számára most a létfenntartás útját meg kell nyitnia. Aligha tévedünk abban a feltevésünkben, hogy nem igen akadnak majd a bírói és ügyészi karban, akik be nem látnák, hogy az ifjúság megmentése megérdemli az áldozatot mindenki részéről. Nem tagadjuk azt sem, hogy az előre kiépített élet­tervek ily változással lényegesen módosulhatnak. Az esetleges kényszerintézkedések hatását azonban lényegesen enyhíti az, ha az ifjúság érdekében mindenkivel szemben, személyre való válo­gatás nélkül érvényt szereznének azoknak. A közös sors, amely kivételeket nem tür meg sohasem elviselhetetlen, csak a kivé­telek azok, amelyek a többség helyzetének mostohaságát, remény­telenségét szembeötlővé, fájdalmassá teszik. De nem akarjuk egy pillanatig sem vitatni, hogy épen az általunk felvetett eszme lenne az, amely a kérdés megoldására legalkalmasabb volna. E sorok célja csupán a jogász ifjúság sorsára a figyelmet fokozottan felhívni. Figyelmeztetni az ifjú lelkekben meghúzódó, mind gyakrabban kitörő viharokra, amely viharokat a létért való küzdelem szüntelenül táplál és erősít. Tegyünk meg minden emberileg lehetőt a küzdelem enyhítésére és ezzel visza­adjuk a lelkek nyugalmát, a kiegyensúlyozott világnézetet. Adjuk vissza a reményt az ország reménységének! V GLOSSZÁK A „JOGÁLLAM" 1932. ÉVI ' ÉVFOLYAMÁHOZ. Irta: DR. KARTAL IGNÁC, közp. kir. járásbírósági ítélőbíró. „Ha a XÍX. század óriási könyvtermeléséből csak egyetlen egy kötet maradna meg, Madame Bovary: ebből az egy kötet­ből is világosan, élesen és tudományos pozitivitással felismerné az eljövendő évszázadok emberisége, milyen volt a XIX. szá­zad emberiségének fizikai és lelki élete". (Flaubert Gusztáv Bováryné c. regénye kiadásának magyar előszavából.) Ha látni akarom mi foglalkoztatta az Úrnak rettenetes 1932-es esztendejében a magyar jogi elméket: hadd tekintsek végig egy reprezentatív magyar jogi szaklap 1932-es évfolya­mának hasábjain. Az első szám első cikke e szóval kezdődik: „Jogbizony­talanság". Oh mily vészes omen! A cikk szerzője, — kiléte is­meretlen, — nem sopánkodik, hanem szomorkodik e miatt a *

Next

/
Oldalképek
Tartalom