Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Glosszák a "Jogállam" 1932. éi évfolyamához

10 DR. KARTAL IGNÁC. Nem tagadjuk, hogy ily tervnek megvalósítása az előmenetelt a bírói és ügyészi karban nagyban megnehezítené, sőt talán időlegesen megbénítaná. Nem lehet azonban elzárkózni attól, hogy arra a korosztályra is áldozatot rójunk ki, amely hivatalában továbbra is megmarad és amely pályáját szerencsésebb időkben kezdte meg, mint azok, akik számára most a létfenntartás útját meg kell nyitnia. Aligha tévedünk abban a feltevésünkben, hogy nem igen akadnak majd a bírói és ügyészi karban, akik be nem látnák, hogy az ifjúság megmentése megérdemli az áldozatot mindenki részéről. Nem tagadjuk azt sem, hogy az előre kiépített élettervek ily változással lényegesen módosulhatnak. Az esetleges kényszerintézkedések hatását azonban lényegesen enyhíti az, ha az ifjúság érdekében mindenkivel szemben, személyre való válogatás nélkül érvényt szereznének azoknak. A közös sors, amely kivételeket nem tür meg sohasem elviselhetetlen, csak a kivételek azok, amelyek a többség helyzetének mostohaságát, reménytelenségét szembeötlővé, fájdalmassá teszik. De nem akarjuk egy pillanatig sem vitatni, hogy épen az általunk felvetett eszme lenne az, amely a kérdés megoldására legalkalmasabb volna. E sorok célja csupán a jogász ifjúság sorsára a figyelmet fokozottan felhívni. Figyelmeztetni az ifjú lelkekben meghúzódó, mind gyakrabban kitörő viharokra, amely viharokat a létért való küzdelem szüntelenül táplál és erősít. Tegyünk meg minden emberileg lehetőt a küzdelem enyhítésére és ezzel viszaadjuk a lelkek nyugalmát, a kiegyensúlyozott világnézetet. Adjuk vissza a reményt az ország reménységének! V GLOSSZÁK A „JOGÁLLAM" 1932. ÉVI ' ÉVFOLYAMÁHOZ. Irta: DR. KARTAL IGNÁC, közp. kir. járásbírósági ítélőbíró. „Ha a XÍX. század óriási könyvtermeléséből csak egyetlen egy kötet maradna meg, Madame Bovary: ebből az egy kötetből is világosan, élesen és tudományos pozitivitással felismerné az eljövendő évszázadok emberisége, milyen volt a XIX. század emberiségének fizikai és lelki élete". (Flaubert Gusztáv Bováryné c. regénye kiadásának magyar előszavából.) Ha látni akarom mi foglalkoztatta az Úrnak rettenetes 1932-es esztendejében a magyar jogi elméket: hadd tekintsek végig egy reprezentatív magyar jogi szaklap 1932-es évfolyamának hasábjain. Az első szám első cikke e szóval kezdődik: „Jogbizonytalanság". Oh mily vészes omen! A cikk szerzője, — kiléte ismeretlen, — nem sopánkodik, hanem szomorkodik e miatt a *