Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Glosszák a "Jogállam" 1932. éi évfolyamához

GLOSSZÁK A „JOGÁLLAM" 1932. ÉVI ÉVFOLYAMÁHOZ. jogbizonytalanság miatt. De ugyanabban a számban már ketten is vigasztalják. Egy magas rangú bíró arról ír, hogy a bírói hivatást és bírói foglalkozást a jogbizonytalanság teszi oly kimondhatatlanul gyönyörűvé! Egy elsőfolyamodásu bíró pedig e szavakkal fejezi be saját ítéletének bírálatát: „Parádézik a nyomorúsággal /" A nyomorúság a cikk tenorja szerint jelenti: a jogszabályismeretet és a törvényismeretet. — Jellegzetes része e számnak az is, hogy egy ugyancsak magasrangú bíró óriási tudományos felkészültséggel és abszolút szakszerűséggel, hódoló törvényimádattal írt cikkét egy emfátikus költői idézettel fejezi be, a melyben a költő azt mondja, hogy könnyű törvényt írni a pamlagon, és könnyű ítélni annak, a ki felületesen csak a törvény alapján itél, de nehéz ítélni annak, ki a szivet kutatja és méltányolja annak minden redőzetét. * * * A következő számban venimus ad íortissimum. Az imént említett magasrangú bíróval, — nem győzöm hangsúlyozni, mily őszinte bámulattal tölt e bíró cikkéből megkapóan kisugárzó fölényes tudás, tárgyismeret, nagy általános műveltség és írói rajongás — vitába száll egy ugyancsak nagy tudású és — a szónak lehető legjobb értelmében — ugyancsak rajongó másik bíró. A vita tehát a lehető legjogásziasabb, a lehető legnívósabb. És egyszerre csak azt mondja a cikkíró, hogy mindazokon felül, a miket már mondott, neki azért van igaza, mert Nagy József egyszerű földműves igen erőteljes, népies, megrázó indokolással neki ad igazat. — És, — mirabile!, — az olvasónak az az érzése, hogy Nagy József egyszerű földműves eldöntötte a két nagy jogász vitáját. Nagy József egyszerű földműves tehát active bevonult a jogi szakirodalomba. Isten hozta! — Alább még lesz pár szavam róla. * * * A tavaszi számból már címével kiemelkedik egy cikk: „De Judiciariis." Lelkes, helyenkint költői szárnyalású fejtegetés arról, mitől lesz a bíró jó bíróvá. Tételes törvényhelyekre alapított, sikeres igyekezet annak a tételnek bebizonyítására, hogy akkor jó a bíró, ha nem jogot, hanem igazságot szolgáltat. * * * Nyáron a „Jogállam" szünetel. * Az első őszi számban a régi dal, régi dal, a régi nyomorúságról. Benne van már a nyomorúság a bevezető cikk címében: „Bírói Jogalkotás És Törvényértelmezés." Kisír a következő markáns részekből: „A törvény sáncain belül a jog álarca alatt igazságtalanságok is menedékhelyet találnak." — „.4 mi ma színtiszta igazságnak számit, az holnap égbekiáltó igazságtalansággá változ-