Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben

198 A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ANKÉTJA. Hát szabad-e ezt a függőségi viszonyt a végsőkig hatványozni? Nem félö-e, hogy a túlfeszített húr megpattan és teljesen összeomlik és elvész a középosztálynak legbecsesebb egyik része? A numerus clausus tehát nem kívánatos semmi formájában, ezen rend­szernek hatásai csakis évtizedek után mutatkoznának és nagyon problemati­kusak, romboló hatásaik ellenben már most mutatkoznak és nagyon biztosak és határozottak. Tudtommal sehol a világon nincsen behozva az ügyvédeknél a zártszám. Hát mi legyünk a mi ezeréves multunkkal ezen az úton az úttörők? Jugoszlá­viában volt, de csakhamar eltöröltetett. Egész röviden foglalkoznom kell még a bifurkáció intézményével, ahol az ügyvédek két klasszisba osztatnak. Anglia, Franciország és Belgium ennek a hazája. Ott állnak egymással szemben a barristerek és az avocat-k, akik plaediroznak a bíróság előtt, velők szemben a második klasszist képezik a szoliciterek és az avoués-k, akik csupán előkészítik a pert és a plaedirozó barristernek segítségére vannak. Magyarország, bizonyosra állíthatom, nem képes egy per ellátására két ügyvédet megbízni, hiszen egy ügyvédet sem tudnak nálunk megfizetni. A bifurkációnak soha semmi talaja nem volt és nincs Magyarországon, II. Habár nem tudnék sohasem megbékülni a zártszám rendszerével, habár nem tartom kivihetőnek és helyesnek a bifurkációt, sem pedig a Német­országban dívó ú. n. lokálizációt, mégis kijelentem, hogy a mai állapotok továbbra fenn nem tarthatók, ezeken gyökeresen és gyorsan kell segíteni. Ki­jelentem egyben, hogy erős a hitem és meggyőződésem, hogy segíteni lehet is. Ha azt a sok időt, amelyet évtizedek óta azon meddő harcokban töl­töttünk el: kell-e a zártszám, vagy maradjon a szabad ügyvédség? — tettekre használtuk volna fel, alkotásokra az ügyvédség érdekében, úgy ma nem lenne megoldatlan ügyvédi kérdés. Nézzük tehát, hogy hol és hogy lehet segíteni zártszám nélkül és csele­kedjünk, mert további halogatásoknak és immorálásoknak nincsen helye. Segíteni kell az ügyvédség túlzsúfoltságán egyrészt az egyetemi oktatás és tanulmányi rend módosításával, másrészt az ügyvédjelöltség helyesebb szabályozásával és új munkaterületek létesítésével. Csonka-Magyarország számára sok a meglévő egyetem és a három jog­akadémia. Ezt elismerte a pénzügyminiszter is pár nap előtt tartott budget­expozéjában. Kívánatos lenne, hogy mentől előbb levonatnának az ebből ön­ként folyó és elmaradhatatlan konzekvenciák. Az egyetemekre csak olyanokat lehessen felvenni, akikről a középiskolá­ban meggyőződtek arról, hogy van annyi tehetségük, hogy tudományos pá­lyára léphessenek. Az első szelekciónak az egyetemen kell megtörténni, hiszen valaki lehet igen hasznos polgára az államnak anélkül, hogy egyetemi grádussal birna. Ma azt tapasztaljuk, hogy az egyetemeken a beiratkozott hallgatóknak csak kisebb fele olyan, akik kitűnő, jeles vagy jó érettségivel vétettek fel, a második nagyobb fele elégséges érettségi bizonyítvánnyal lép az egyemre. A Pázmány Péter-egyetem ezt a kérdést nagyon fontosnak tartja és elég jól kezeli is, ott az elégséges érettek közül csak 25°/o van, más egyetemeknél azonban az 50°/o-ot is eléri, sőt még azt is túlhaladja. Ezen a mai semmi esetre sem kívánatos állapoton mielőbb segíteni kell. Ki kell mondani továbbá, hogy az egyetemi jogi fakultásokon kötelező a leckelátogatás, kötelezők a kollokviumok és a szemináriumi oktatásban való részvétel. i Mindezt, mint közóhajokat, bővebben, tekintettel az idő rövidségére, nem indokolhatom. Aki magát ezen feltételeknek nem akarja alávetni és kötele­zettségeit ezen a téren nem teljesíti, az nem folytathatná egyetemi tanulmá­nyait. Megsürgettem ez alkalommal a Karafiáth minisztersége alatt készült egyetemi reformot annak a hangsúlyozásával, hogy a jogtudori tok úgy, amint az ma van, továbbra is változatlanul fenntartandó, mert semmi más vizsga nem fogja tudni garantálni azt a komoly szigort, melyet ma a tudori vizsgánál követelnek. Ezen a ponton minden fúrás-faragás és változtatás csak könnyí­téseket okozna és haláldöfést mérne az ügyvédi karra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom