Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben

A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ANKÉTJA. 199 Többen kívánták azt a vitában, és nagyon helyesen, hogy a szigorlatok azon egyetemen teendők le, ahol a jelölt az utolsó két fél-évet hallgatta. Ez azért fontos, mert a vidéki egyetemeken enyhébb az elbírálás, mint a budapesti egyetemen. Kívánatos továbbá, hogy az egyetemi oktatás öt évre terjedjen, az ötödik évet a gazdasági tudományok elmélyítésére és a gyakorlati jogi disciplinák behatóbb ismertetésére kell fordítani. Az ügyvédjelöltség a jogtudorí fokozattól veszi kezdetét és három évig tart, szemben a mai négy évvel — úgy, amint azt az Ü. R. megállapította. Megfelelő törvényhozási intézkedések szükségesek azonban, hogy a „papiros-bejegyzések" megszűnjenek, ezt az autonómia terén megvalósítani nem lehet. Természetesen az a kívánság, hogy csak oly ügyvédnél tölthető a gyakorlat, ahol a jelölt kellő munkával ellátható. Valóban abúzus az, mégpedig a legnagyobb mértékben, amire a tisztelt előadó úr rámutatott, hogy olyan ügyvédek is jegyeztetnek be ügyvédjelöltet, akik kamarai tagdíjukat nem tudják befizetni, vagy pláne akik kamarai segélyben részesülnek, A háromévi gyakorlati időből legalább egy évet okvetlen a bíróságnál kell tölteni és súlyt helyezek arra, hogy a joggyakorlat a bíróságnál vegye kezdetét. Az ügyvédi vizsgára vonatkozólag szintén van pár megjegyzésem. Az ügyvédi vizsga nem megosztottan, úgy, amint az ma történik, de egységesen, úgy, amint az a háború előtt volt, teendő le. A vizsgának a megosztása azért hozatott be, hogy könnyítsenek azokon, akik a háborúba bevonultak, az akkor indokolt volt, ma vissza kell térni a régi rendszerre, mert az ügyvédjelöltnek egységes átfogó egyetemes tudásra van szüksége, ezt pedig csakis a teljes vizsga garantálhatja, a megosztott vizsga sohasem. Az ügyvédjelölt a főnökét csakis a járásbíróságnál helyettesítheti, a törvényszéknél és a felsőbíróságoknál nem, mert ott, mint helyettes, csak a visszaállítandó ügvvédhelyettes járhat el. ' Az ügyvédi vizsga sikeres letétele után köteles a jelölt még két évig ügyvédhelyettesi gyakorlatot folytatni úgy, amint azt az 1912: VII. tc. előírta. Törvénynek ezen rendelkezését szintén csakis a háborúval kapcsolatban szüntették meg. mielőtt még kipróbálták volna, hogy bevált-e az ügyvédhelyettesi intézmény. Én az ügyvédektől kauciót nem kívánnék, ennek nézetem szerint nincsen gyakorlati jelentősége, de a mai nehéz viszonyok közepette ez egy oly megterheltetés, amely nem méltányos és nem indokolt. Ha nincsen kellő megbízhatóság az ügyvéd erkölcsi tulajdonságaiban, ezt a hiányt ezer vagy ötezer pengővel, vagy akármilyen más összeggel pótolni nem lehet. Közóhaj az ügyvédi karban az, ha nyugdíjas bíró vétetik fel az ügyvédjegyzékbe, a bejegyzés tartamára nyugdíjigénye szüneteljen. Nem vehetők pedig fel az ügyvédi karba azok, akik közigazgatási hivatalnokok voltak, az nem vonatkozik azonban a volt miniszterekre és államtitkárokra. Az ügyvédi karnak elengedhetetlen közóhaja, hogy az 1921: XXVII. tc. hatályon kívül helyeztessék. Ezt indokolnom teljesen felesleges, az indokokat mindenki nagyon jól ismeri. Az ügyvéd minden hatóság és bíróság előtt képviselhet feleket, mégis kimondandónak tartanám, hogy a kir. ítélőtábláknál és a kir. Kúriánál csupán olyan ügyvéd képviselhet feleket, aki már öt illetve tízévi ügyvédi gyakorlattal bír, e tekintetben analógiául szolgálhat 1891: XVII. tc. 22. és 23. §-ai. Ez nem lokalizáció, csupán didaktikai és ügyvédnevelési rendelkezés. Az ügyvédi kar erkölcsi színvonalának nevelése tekintetében a fegyelmi eljárás szigorítandó, különösen a pénzbüntetés ellen van kifogásom, ma nem büntetés, hiszen rendszerint be nem hajtható: a pénzbüntetést pótolni kellene tehát egy hálásabb büntetési nemmel. Nagy súlyt kell helyeznünk az ügyvédi inkompatibilitás helyes teivezésére. Nézetem szerint az ügyvédi foglalkozás csak főfoglalkozás iehet, továbbá okvetlen behozandónak tartom azon rendelkezéseket, melyek jobban és hatásosabban védik az ügyvédi immunitást.