Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az ifjúságért

AZ IFJÚSÁGÉRT. 9 még akkor kell történnie, amikor az ifjú emberek nem vesztettek éveket oly próbálkozással, amelynek nehézségeit leküzdeni, képességgel, kitartással nem győzik. A második és további kérdés az, hogy mily módon tegyük lehetővé annak a most már kisebb csoportnak az elhelyezkedést, vagyis azoknak, akik a bizalom előlegezésére tanulmányaik eredménye alapján igényt tarthatnak. Természetesen itt csak a közhivatalokban elhelyezkedni kívánókról van szó. A szabad pályákon elhelyezkedni kívánók boldogulása elsősorban is gazdasági, az államhatalom által csak kevéssé befolyásolható körülményektől függvén leginkább. Megbízhatóknak látszó hírek szerint a közigazgatás több ágazatában komoly lépések vannak készülőben a tanulmányait befejezett ifjúság elhelyezésének lehetővé tételére. Meg vagyunk győződve arról, hogy ily lépéseknek az igazságszolgáltatási szakban is be kell következniök. A megoldást pedig csak akkor találhatjuk meg, ha az összes érdekeltek áldozatkészségét az állam pénzügyi helyzetének enyhüléséig igénybe vesszük. Az álláshoz jutott fiatalságnak meg kell majd értenie, hogy nem könnyű, gyors előmenetelt biztosító, gondtalan megélhetést nyújtó hivatali székbe jutott, hanem, hogy minden képességét igénybe vevő munkásság is belátható időn belül csak a létfenntartás eszközéhez juttatja. A nyugdíj legmagasabb összegére jogosított functonáriusoknak pedig meg kellene hozni azt az áldozatot, hogy tekintet nélkül a további szolgálat lehetőségére, rendelkezésre bocsájtják állásukat, lehetővé téve, hogy most már mások is részesülhessenek azokban az előnyökben, amelyeket ők maguk évtizedeken keresztül élveztek. Az így megürült, magasabb javadalmazással járó állásokat azonban fel kellene bontani, több kezdő fizetéses állásra, s a lehetőség szerint csökkentendők lennének a magasabb állások. Nem gondolunk természetesen a hivatalvezetői, vagy legfelsőbb hatósági állások megszüntetésére, azonban a helyi előléptetésre szánt állások fokozatos megszüntetésére. Nem kétséges, hogy azt a teendőt, amelyet előbb egy alelnöki rangban levő bíró látott el, utóbb egy járásbíró ugyanolyan jól el fogja látni, a különbözetből pedig máris újabb állás szervezhető. További lépés lenne a bírói és ügyészi állások csökkentése oly módon, hogy azok a teendők, amelyek nem követelik feltétlenül ily, önálló tevékenységre jogosított hatósági tag eljárását (ítélkezés, főtárgyaláson való részvétel) joggyakornok vagy jegyző hatáskörébe utaltassanak — természetesen gondos felügyeletről és revisióról való intézkedés mellett. Itt jegyezzük meg, hogy az első alkalmaztatásnak mindig ideiglenes minőségben kellene történnie, úgy, hogy a felügyeleti hatóságnak módjában állana az alkalmatlanságnak még kellő időben való bejelentésével a kinevező hatóságnál a tisztviselő elbocsájtását szorgalmazni A kivételes elhelyezkedést csak a tehetség és szorgalom számára lehet igényelni.