Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben
174 A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ANKÉTJA A Magyar Jogászegylet és a Budapesti Üyyvédunió ankétja V AZ ÜGYVÉDI KAR TÚLZSÚFOLTSÁGA MEGSZÜNTETÉSÉNEK MÓDJA TÁRGYÁBAN. X^1933. ÁPRILIS 1—MÁJUS 13. Dr. Osvald István a Kúria másodelnöke, a Magyar Jogászegylet elnöke, az ankétet megnyitotta és pedig elnöktársának dr. Kövess Béla, a Budapesti Ügyvédunió elnökének nevében is. Sajnálattal kell bejelentenem, hogy az ankétet nem vezetheti be dr. Juhász Andornak a m, kir. Kúria elnökének felszólalása, mert Őnagyméltósága egészségi állapota nem engedi meg, hogy a mai napon az ankéten megjelenjék. Őnagyméltósága fájlalja, hogy nem vezetheti be ezt az ankétet, de reméli hogy az ankét folyamán még alkalma lesz a felszólalásra. Az ankét megtartására az a beszéd adott alkalmat, amelyet a m. kir. Kúria elnöke a folyó év elején a kir. Kúria évnyitó teljes ülésén előadott. Ennek a beszédnek a keretében jogéletünk egyik legégetőbb kérdésének az ügyvédkérdést jelölte és ezzel a kérdéssel ebben a beszédben, amelyet később fel is olvasok majd, részletesen foglalkozik. Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának kérdése egyébként nem új keletű. Ennek megoldása körül több évtizedre visszamenően tanulmányokat olvashattunk és különböző javaslatok merültek fel. A rettentő gazdasági válsággal kapcsolatban azonban az ügyvédi kar túlzsúfoltságának kérdése még inkább előtérbe lép. A gazdasági jelentősége mellett hazánkat az ügyvédi kar helyzete főként az etikai jelentőségében erősen érinti. Az ügyvédi kar szerepe hazánk történelmében mindig messze kimagaslott a gazdasági kérdések fölé, mert az ügyvédi kar történelmi múltja hazánk közjogi életével erős kapcsolatban áll. Juhász Andor Őnagyméltósága az 1920. évben igazságszolgáltatási viszonyainkról akkép nyilatkozott, hogy mint minden intézménynek, úgy az igazságszolgáltatásnak is az ennek szolgálatába lépett férfiak: a bírák és ügyvédek adnak eleven tartalmat, A bírói és ügyvédi kar az a hatalmas két főpillér, amelyen az igazságszolgáltatás merész boltozata nyugszik. Ezeknek a pilléreknek szilárdságától, összekötő kapcsai épségétől függ az egész alkotmány biztonsága és ellenálló ereje. Akár melyikük roskadozik, összeomlás fenyegeti az egész alkotást. Nem lehet jó az igazságszolgáltatás, ha egy kitűnő bírói testületnek gyönge, lelkiösmeretlen ügyvédi kar a kerékkötője. Ezért kívánatos, hogy az ügyvédi kar értelmi, erkölcsi és existenciális színvonala is minél magasabbra emelkedjék. A magam részéről ezért örömmel fogadtam azt az indítványt, hogy a Magyar Jogászegylet a Budapesti Ügyvédunióval együttesen ebben a kérdésben ankétet tartson. Ha nem is találjuk meg a biztos megoldást, a jeles felszólalók javaslatai és gondolatai a maguk összhatásukban mégis csak előbbre viszik majd a kérdést a megoldás felé. Ha már Juhász Andor Őnagyméltósága bevezető felszólalását nélkülöznünk kell, méltóztassanak megengedni, hogy az előbb említett évnyitó beszédjének az ügyvédkérdésre vonatkozó részét felolvassam. (Felolvastatott a Jogállam 1933. évf. 27. oldalán is közölt beszéd.) Őnagyméltóságának felolvasott beszéde adja meg ankétunknak alaphangját és annak jegyében kezdjük meg munkánkat. Felkérem dr. Teller Miksa előadó urat, hogy szíveskedjék a kérdést előadni. Dr. Teller Miksa ügyvéd, előadó: A magyar Jogászegylet és a Budapesti Ügyvédunio ankétet hívott össze, hogy az ügyvédi kar túlzsúfoltsága megszüntetésének módjait megbeszéljük. Nekem az a nézetem, hogy ezt az ankétet rég meg kellett volna tartani.
