Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben
164 MEGJEGYZÉSEK. Nekünk, akik e lap hasábjain évek óta viaskodunk a jogszabályáradta gátak közé szorításáért, mélységes tanulság volt ez a vita. Hagyományainkkal, a jog története iránt való szeretetünkkel dr. Vladár mellé húztunk. Vele együtt féltettük a tradíciót és vele együtt aggódtunk amiatt, hogy évezrednél régebbre visszanyúló fejlődésünkbe szekerce módjára belevághatnának egy hatályos joggyűjteménnyel. Arról pedig véglegesen meggyőzött bennünket dr. Vladár, hogy megengedhetetlen volna az egész magyar jogot egységes, minden más törvényt elsöprő, új kódexbe összefoglalni. És mégis, ha szavaznunk kellett volna, szavazatunkat dr. Magyary oldalán adtuk volna le. Mert az ő oldalán éreztük a milliók igazságát, a polgárok igazságát, a ma és a jövő igazságát. Persze okkal-móddal, kikötésekkel, fentartásokkal szavaztunk volna dr. Magyary mellett, de mellette szavaztunk volna. Mindenekelőtt: nem szavaztunk volna egységes kódexre, mely a jog összes ágait összefogja, hanem csak a jog egyes ágainak, az egyes jogintézményeknek kódexeire. Hogy aztán milyen csoportosításban fog ebből kikerülni a hatályos joganyag, az részletkérdés, melynek kevés a jelentősége. A fő az, hogy az egyazon körbe vágó jogszabályok kigyomláltassanak és el rendeztessenek. Úgy amint ez — mindkét oldalon emlegették - az adószabályokkal elvégeztete t. Az egyik oldalon azért emlegették az adók Hivatalos Összeállítását, hogy bizonyítsák, hogy ilyesmit meg lehet csinálni, helyébe adva az ilyen hivatalos foglalatot a régi elszórt jogszabályoknak. A másik oldalon azért, hogy: ime mennyi hibája van ennek az adókodexnek, tehát lehet rosszul megcsinálni az ilyen gyűjtőmunkálatot. Igaza van dr. Magyarynak: példa ez a H. Ö. arra, hogy az ilyen gyűjteményt meg lehet csinálni és hogy ilyen gyűjtemény átmehet kódexül az életbe. És igaza van dr. Vladárnak is, hogy ebbe a munkába sok hiba csúzhatik bele. De ez a tapasztalat csak oktatás és utasítás arra, hogy: tessék az ilyen gyűjtőkódexet jól megcsinálni. Hát igen, — tényleg óriási munka, felette nehéz munka a hatályos törvények kiválogatása és egybeállítása még így, egyes jogterületenként is. Élethivatását, hitét, tudását, meggyőződését kötné le az ilyen munka jogunk kiválóságainak és annak a testületnek, mely e munkálatokat revideálná és helybenhagyná. De érdemes az ilyen kiváló munkavállalók sok más feladatát félretolni, hogy ez a munka készüljön el, mert ez a munka határtalan előny a milliók számára, a jogkereső közönség számára és a végén ezek is valami. Nem lesz e munkánál akadálya annak, hogy külön sorba, az „érintetlen" rovatba helyeztessenek el össze nem csoportosítandó, egymással össze nem vegyítendő törvények gyanánt azok, amelyek jogtörténetet, vagy alkotmánytörténetet jelentenek; az olyanok, amelyeket dr. Vladár pl az 1867. évi törvényhozásból kiemelt. Ezek azután noli me tangere törvények megmaradhatnak illetetlenül, mint oszlopok, amelyek előtt kalaplevéve, meghajolva, áhítattal haladjanak el a jövendő korok. De ez az áhítat és kegyelet ne tegye lehetetlenné, hogy a törvénytárnak többezer törvénye közül kiemeltessenek, kiszemelhessenek, kigyomláltassanak és összefüzessenek azok, amelyek a gyakorlati életet irányítják és vezetik az életnek és az érdekeknek forgalmát. Sz. E.