Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben

MEGJEGYZÉSEK. 163 a Kúria ezt az elvet a MÁV, alkalmazottaival szemben is, akikre nézve pedig törvény, az 1914: XVII. t.-c.34. §-a mondja ki, hogy a törvény rendes útjára léphetnek, ha az elbocsátás törvény ellenére történt. Felhozzák a joggyakorlat álláspontja mellett azt, hogy a fegyelmi szabályzat elfogadásával választott bírósági szerződés jött létre és a fegyelmi bíróság mint választott bíróság van hivatva az elbocsátás jogszerűségének kizárólagos vizsgálatára. De lege lata ez a konstrukció nem helytálló, nemcsak azért, mivel a fegyelmi bíróság határozatainak a gyakorlat által is megengedett megtámadása nem határidőhöz kötött érvénytelenítési keresettel, hanem 32 éven belül elévülő rendes perrel történik, hanem azért is, mert a fegyelmi bíróság határozatának felülvizsgálása egészen más elvek alapján történik, mint a választott bíróság ítélete érvényességének vizsgálata; így pl. a választott bíróság ítéletét sokkal kisebb mértékben lehet a materiális helyesség szempontjából felülvizsgálni, mint a fegyelmi bíróság ítéletét. A kir. Kúria a P. II. 4955/1922. számú ítéletben (P. D. X. 23., H. D. XVII. 92.) utal a fegyelmi eljárás garanciális természetére, amelyet kétségkívül nem lehet elvitatni. Ámde ez a garanciális jelleg nem jelent egyebet, mint azt, hogy szemben más üzemekkel, ahol a munkaadó a maga akaratnyilvánítását korlátozáshoz nem köti, a szolgálati és fegyelmi szabályzat erejénél fogva azt a nyilatkozatot, amit egy ily szabályzattal nem rendelkező cégnél a munkaadó a saját egyéni elhatározásához képest tesz meg, itt a bizonyos fokig perrendszerü kautélák között működő fegyelmi bíróság nyilvánítja ki. Ennél többet azonban a fegyelmi eljárás létezése nem jelent, jelesül nem jelenti azt, hogy az egyúttal a munkavállaló akaratának korlátozása is lenne. Ha a munkaadó cselekedetének jogossága minden korlátozás nélkül bírói megítélés tárgya ott, ahol fegyelmi szabályzat nincs: akkor nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe az az alkalmazott, akit más vállalat alkalmazottjával szemben csak kedvezményben kívánt részesíteni a munkaadó akkor, amidőn az alkotmánybiztosíték jellegével bíró fegyelmi eljárást statuálta számára. MEGJEGYZÉSEK. A hatályos jogszahályok hivatalos összegyűjtéséről folyt vita a Magyar Jogászegyletben. Szembenállott az igazságügyminiszterium kodifikációs osztályának vezetője, dr. Vladár Gábor, a racionalizáció kormánybiztosával, dr. Magyary Zoltánnal, akinek dr. Mártonffy Károly, a Szabatos Törvény c. mű szerzője asszisztált. A vita izgalmasan érdekes volt. A szembenálló felek a tudománynak, a tapasztalatnak és a meggyőződésnek fényes vértezetében mérték össze érvfegyvereiket. Az összecsapásnál gyönyörű eszmeszikrák pattantak ki. Jogász számára alig képzelhető érdekesebb vita, de az államférfi számára se és a jogkereső közönség számára se.