Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Nyomozás és vizsgálat

126 MEGJEGYZÉSEK. szaklapok kiadóhivatalai tanúságot tehetnek, hogy a jogi szaklapok előfizetői közt is kevés tagja van a fiatalabb bírói gárdának. A jogi szakkönyvek fogyásának elriasztóan alacsony számadatairól pedig a könyvkiadók tanúskodhatnak, tehát a jogi szakkönyvek vevői közt is hiába keressük a fiatalabb bírói kartRejtélyesnek látszik tehát, hogyan képezi magát tovább ez a fiatal bírói gárda. Érdemes volna ezzel a rejtéllyel foglalkozni. És pedig annál inkább, mert a fiatal bírói gárdára vonatkozó tapasztalatok általában kitűnőek. Kevés kivétellel az utóbbi évek alsóbírósági kinevezéseit felette sikereseknek vallhatjuk. Gyors felfogású, a tárgyaláson uralkodó, a pert sürgősen Ítélethez juttató, az igazságot - bárha néha szenvedélyesen - kereső fiatal bírói gárda jelentkezett a fórumon. Amennyire örvendünk ennek, annyira érdemes kérdezni, hogy és mely forrásokból fogja magát tovább képezni ez az értékes kar? Mert ennek az értékes gárdának nem szabad leromlania. A frissesség a korral romlik, a hév lanyhul : csak a továbbképzés konzerválhatja és értékelheti át a higgadt bölcsesség nemes valutájára a most üdén csengő értékeket. Nem szabad tehát ennek a fiatal gárdának elvesztenie a }Ogtudománnyul való érintkezést. Igaz a jognak tudományát kényszerűen felváltotta a jogismeret. Ma egész embert követel - nem is elég ehhez egy ember — annak megismerése, hogy van-e és miről hol törvény, rendelet, döntvény ? A bíró a jogszabályok tömkelege és folytonos változása közepette sokszor félretolni kénytelen a tudomány szempontjait és a merő praktikusság szempontjaiba kénytelen belefogózni: szavakba, melyeket valamelyik jogszabály rakott elébe. Ez a praktikusság kiformálhatja a mai fiatal bíróból a leendő „bölcs bíró" alakját, aki elv ide, elv oda, tudomány ide, tudomány oda, jogszabály ide, jogszabály oda - belátás szerint megoldja az elébe jutó kérdést. Nem is olyan rossz intézmény a „bölcs bíró", aki csak intuicio szerint itél. De egyrészt nem válik minden fiatal bíró „bölcs bíróvá." De meg nem a „bölcs bíró" az ideálunk, hanem az a magasrendű, nemes, fölényes bírói tipus, aki a jogszabályok ismeretén és az élet tapasztalatain túl a jogtudomány igazi forrásaiból is tud meríteni, amikor ítél. Ezek után újból felvethetjük a kérdést: honnan, mikép, mikor, képezi magát tovább a fiatal bírói generáció ? A megfejtést nem tudjuk. Akik olvasóink közül tudják, mondják meg nekünk. Mindenesetre bizonyos melankóliával konstatáljuk, hogy a fiatal bírói kar érdeklődését nem látjuk megnyilatkozni ott, ahol a jogtudomány kérdéseit tárgyalják. Budapest nagy bírói karának csak kevés tagját - és szinte mindig ugyanazokat — látjuk az előadóüléseken. De - amin még jobban csodálkozunk! — csak elenyésző számban látjuk e helyeken a leendő bírói generációt: bírósági titkárokat, jegyzőket, joggyakornokokat. Hát őket nem érdekli a jogtudomány ? — ai. * Összesen 30.000 pengőt irányoz elő a Budapesti Ügyvédi Kamara Segélyezés cimén, — ma, amikor ennek tízszerese is vajmi kevés volna ahhoz a nyomorhoz képest, amelyben ügyvédözvegyek, ügyvédárvák, de ügyvédek is sínylődnek. De a költségirányzat tiszteletdíjak címén 28000 pengőt és 1200 pengőt, irodaátalány rímén 6000 pengőt irányoz elő és ezek után még adókat is vagyis 30.000 pengőnél jóval több a tiszteletdíjak rovata.