Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Jogszabályok összeütközése szerződésen kívüli kártérítési kötelmeknél

116 DR. SZÁNTÓ IMRE. jogviszony előzetes jogi minősítése lenne: a jogviszony jogi természetének meghatározásától függene az alkalmazandó jog meghatározása. A lex fori adná ez esetben a minősítő szabályt is, mivel a minősítő szabály a nemzetközi magánjogi rendszernek épúgy része, mint a kolliziós szabály. A tiltott vagy nem tiltott cselekményből származó kártérítési kötelmeknél azonban általában a lex loci delicti a kapcsoló elv, ezért a jogviszony primer minősítése nem kerül szóba. A szenkunder minősítést a lex loci szabályai adják meg.i A lex fori szempontjából a szekunder minősítési kérdések is az esetleg alkalmazandó külföldi jog szerint döntendők el, mivel a kolliziós szabály már meg lévén határozva, a lex fori szempontjából közömbös a tárgyi vagy vétkességi felelősség kérdése; közömbös, hogy a lex loci delicti mit tekint tiltott vagy megengedett cselekménynek. 5. A minősítő jogszabályok összeütközésének problémájához hasonló hagyományosan kényes kérdés a közrendi klauzula szerepe, ami a szerződésen kívüli kártérítési kötelmekre vonatkozó kolliziós norma alkalmazásának is útjában állhat. A tételes jogok között fennálló különbségek, a jogintézmények kidolgozásában eltérésekhez vezetnek és ha ezek az eltérések oly mélyrehatóak, hogy a külföldi jogintézmény alkata és szelleme ellenkezik a hazai intézmény jellegével, ha a külföldi jogintézmény szelleme veszélyeztetné a hazai jogintézmény céljának, a belföldi törvényhozó akaratának a megvalósulását: közbelép a közrendi klauzula és a szóbanforgó nemzetközi magánjogi szabály értelmében normálisan fellépő kolliziós norma alkalmazásának gátat szab. A közrendi klauzula hatása vagy a külföldi jog egyszerű nem alkalmazása lehet (negatív hatás) vagy pedig ezenfelül még a konkrét tényállásnak a hazai jog alá való szubszumálásához is vezethet (negativ és pozitív hatás). Mindkét eset lehetséges a vizsgálat tárgyául szolgáló joganyagban. Tegyük fel, hogy egy cselekvőképtelen személy, mondjuk egy öt éves magyar gyermek, Magyarországon francia állampolgárnak kárt okoz; vagy fordítsuk meg a szereplők honpolgárságát: egy öt éves francia gyermek okoz kárt magyar állampolgárnak ugyancsak Magyarországon. A per francia bíró előtt folyik (francia bíróság a Code Civil 14. és 15. szakaszai kiterjesztő magyarázatai folytán hatáskörrel bír.) A kolliziós norma a magyar jog alkalmazását rendeli, amely szerint a cselekvőképtelen személy jogellenes cselekményéért a bíróság méltányosságból kártérítést Ítélhet meg a sértő és a sértett vagyoni viszonyainak feltűnő aránytalansága esetén.5 A francia bíró ezt a magyar jogszabályt nem fogja alkalmazni, mert a francia közrenddel ellentétes cselekvőképtelen személynek kártérítésre való kötelezése, minthogy a vétkesség, a cselekmény következményeinek felróhatósága a francia kártérítési jognak egyik alappillére. Ugyanebből az okból a francia bíró a magyar marasztaló ítélet végrehajtását is megtagadná. — Ebben az esetben a francia közrendnek pusztán negativ hatása érvényesült. Képzeljük el az ellenkező esetet: A cselekvőképtelen gyermek Franciaországban okoz kárt és magyar bírónak kell dönteni ebben az ügyben. A megoldás kétes. Az irányadó kapcsoló forma folytán a francia jogot kellene alkalmazni és a cselekvőképtelen ellen indított kártérítési keresetet elutasítani. A magyar jog alkalmazása a 162-es elvi határozat szabályának értelmezésétől függ: a magyar közrend sérelmet szenved-e vagy nem? Szerintem az eset a fordítottjától lényegesen különbözik. Míg a francia bíró előtt a francia kártérítési jog egyik alapvető szabályának, a vétkesség tényállás elemének a félretételére vezetett volna a külföldi jog alkalmazása és ezáltal magának a deliktuális felelősségnek intézményi célja szenvedett volna sérelmet, a magyar bíró előtt nem kártérítési jogunk egyik kardinális elvének, hanem egy különös jellegű, mert méltányossági alapon nyugvó jogszabálynak az alkalmazásáról lenne csak szó. Az elkövetési helyhez kapcsolódó francia jog alkalmazása nem ellenkezik a magyar közrenddel, minthogy ez csak egy különös magyar jogszabály háttérbe szorulását eredményezné. 4 Bartin : i. m. 1. k. 232. o., lí. k. 400 o. — Szászy I. : A minősítő jogszabályok összeütközései a nemzetközi magánjogban. Polgári Jog. 1932. 40. o. és k. s 162 EH. PH. I. 43. — C. VI. 5916/1930. Jogi Hirlap. 1932. 1179.