Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Jogszabályok összeütközése szerződésen kívüli kártérítési kötelmeknél

JOGSZABÁLYOK ÖSSZEÜTKÖZÉSE. 115 követnek el és ezalatt a vonat országhatárokat lép át. Zitelmann felboncolja a cselekményt és az egyes „részcselekményekre" külön-külön jogot tart alkalmazandónak aszerint, amint a részcselekmények más-más ország területén játszódtak le. Lewald a két konkurráló jog közül a károsultra nézve kedvezőbb jog alkalmazása felé hajlik. (Büntetőjogi ízű gondolkodásmód. V. ö. az ellenkező irányban: Btk. 12. §.) Nézetem szerint egyik megoldás sem kielégítő, mert mindkettő önkényes. A részcselekmények önállósítása és egymástól való elhatárolása ezenfelül gyakorlatilag szinte megoldhatatlan nehézségekre vezet.3 Kerülendő a jogszabályösszeütközéseknél szükség nélkül több jogterület jogának alkalmazása, kiválasztandónak tartom azt a teriiletet, ahol az eredmény bekövetkezése szempontjából leginkább jelentős, legfőképpen „kauzális" cselekmény lejátszódott. Ha ilyen kiválasztódás nem lehetséges, annak a területnek joga dönt, amelyiken a cselekmény bevégződött, mivel a tiltott cselekmény első tényálláseleme, maga a cselekmény csak akkor valósult meg teljes egészében. 4. Hogy valamely tény tiltott vagy megengedett cselekmény, hogy a tényállás elemei között a vétkesség helyet foglal-e, hogy valamely cselekmény vagy esemény vétlen károkozás esetén objektív kártérítési kötelmet vagy vélelmezett vétkesség alapján deliktuális kötelmet keletkeztet-e, jogi minősítési probléma és megoldása elvileg különböző lehet. A kérdés horderejét a következő példával igyekszem megvilágítani: Magyar vállalkozó légszeszberendezési vállalatot tart fenn Franciaországban. A műhelyben tartózkodó vevő robbanás folytán sérülést szenved. - Tegyük fel, hogy a magyar nemzetközi magánjog kolliziós normája kvazideliktum esetén kapcsolóelvül a perszonálstatutumot (és pedig az állampolgárságot) jelölné meg, tiltott cselekmény esetén azonban a kár elkövetési helyjogát alkalmazná. Ha a veszélyes üzem által okozott kárért való felelősséget a magyar bíró a magyar jog alapján objektív felelősségnek minősiti, a fenti képzelt nemzetközi magánjogi szabály fennállása esetén a magyar jogot kell, hogy alkalmazza. Ha a francia jog minősítését fogadná el a magyar bíró és a veszélyes üzem által okozott kárt a Code Civil 1384. art. első bekezdése értelmében az üzemtulajdonos „felügyelete alatt álló dolog" által okozott kárnak, vagyis a törvény által vélelmezett gondatlanság következtében beá'lott kárnak venné, a tiltott cselekményre vonatkozó kapcsoló elvre való hivatkozással az elkövetés helyének jogát, a francia jogot kellene alkalmaznia. Ha abból indulunk ki, hogy mind vétkességi, mind tárgyi felelősség esetén egyaránt a kár elkövetésének joga alkalmazandó, a jogviszony minősítését is ez a jog, a kár elkövetési helyének joga, tehát esetleg külföldi jog fogja eldönteni. A fenti példának első megoldása sem a magyar és — tudtommal — más nemzetközi magánjogi rendszerben sem tételes jog. Általános kapcsoló elvül az elkövetés helye szolgál, tekintet nélkül a felelősség objektív vagy vétkességi jellegére. Zitelmann azonban különböztet. Kiinduló pontja ugyanis a fent kifejtettektől eltérő: míg általában a szerződésen kívüli kártérítési kötemnek elvi alapjául az államnak azt a kötelezetfségét tekintik, hogy rendet tartson a területén tar.ózkodók magánjogi viszonyaiban is, tekintet nélkül arra, hogy ezt a rendet mi és hogyan zavarja meg, Zitelmann szerint a tiltott cselekményért való felelősséget az állam előírja, mert preventív módon akar hatni a jogrendet megsérteni szándékozó akaratára ! Kvázi deliktumért való felelősségnél azonban ez a meggondolás nem jön számításba, minthogy a felelősség a kötelezett akaratától függetlenül, pusztán a jogszabállyal való szembekerülés folytán áll be. Ezért akarja a perszonál statútummal és nem a kár elkövetés helyének jogával szabályozni a már elkövetett tiltott cselekményért, a vétlen cselekményért vagy az eseményért való felelősséget. Ha lenne olyan tételes nemzetközi szabály, amilyent Zitelmann feltételez, a jogviszony primer minősítésének (tárgyi vagy vétkességi felelősség) kérdését a bírónak saját hazai jogrendszerének, a lex forinak szabályai szerint kellene megoldania, minthogy a fenti esetben a kolliziós szabály alkalmazásának feltétele a 3 Találó a Lewald által idézett eset (i. m. 265. o ): podgyászVocsiban szállított kuya kitör rekeszéből és kárt okoz. A kár különböző jogterületeken történt. (LG. Torgau. 25 II. 1881. Wenglers Arch. 1883. 785.) 8*