Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Jogszabályok összeütközése szerződésen kívüli kártérítési kötelmeknél

114 DR. SZÁNTÓ IMRE. Mindezek a példák olyan kártokozó cselekmények, ahol az egyik tényálláselem nemzetközi momentumra mutat: a kárhitelező vagy a káradós, vagy mindkettő külföldi, a kártokozó cselekmény vagy esemény külföldön történt, vagy a belföldön történt tiltott cselekmény külföldön idéz elő kárt, stb. Mindegyik esetben felmerül az alkalmazandó jog meghatározásának kérdése. (Figyelmen kívül hagyom ezúttal a hatásköri jogszabályok összeütközését, minthogy a bíróság hatáskörét megszabó jogszabályok versengése élesen és elvileg megkülönböztetendő az alkalmazandó anyagi jogszabályok összeütközésének kérdésétől. Magyar bíróság, melynek hatásköre és pl. a Pp. 27. §-a (külföldinek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van) alapján illetékessége van, külföldi jogot alkalmazhat nemzetközi ^magánjogi szabály értelmében.) 2. A szerződésen kívüli kártérítési kötelmekre alkalmazandó jog meghatározása látszólag nem okoz nehézséget. Általános elv, a locus regit actum-hoz hasonló banális formula, a tiltott cselekmény elkövetési vagy a kárt okozó közömbös cselekmény vagy esemény keletkezési helye jogának alkalmazása. Ez a sablonos megoldás azonban csak első szempillantásra alkalmazható minden fenntartás nélkül. A kár keletkezési helye jogának, a territoriális elv érvényre jutásának alapja, az elvi kiindulópont szerzők szerinti változósága ellenére is ugyanaz marad : a kárt okozó cselekmény vagy esemény következményeit megszabó jogszabály célja a rend fenntartása, az államterületen tartózkodók magánjogi viszonyaiban. A személy és vagyon oltalma kárt okozó cselekmények ellen, valamely helyen való tartózkodás biztonsága a cél, melyet csak általános érvényű : egy meghatározott területen mindenkire kötelező, azaz territoriális jellegű jogszabály biztosíthat. A jogszabály territoriális voltából következik, hogy az mindenkire, aki a szóbanforgó állam területén tartózkodik, alkalmazandó, tekintet nélkül a jogosult és kötelezett perszónál-statutumára. A jogvédelmet az állam tehát saját joga szerint adja meg azoknak is, akiket hozzá sem az állampolgárság, sem a lakóhely kapcsa nem fűz.1 És ez a jog, a kár keletkezése helyének joga lesz irányadó akkor is, ha valamilyen hatásköri szabály folytán nem annak az államnak a bírósága Ítélkezik a perben, melynek területén az autók összeütköztek, a villamos baleset történt vagy a tégla a járókelő fejére esett, minthogy elsősorban a kár keletkezési helyén érvényes rend fenntartásának kérdése forog szóban.2 Ha a tiltott cselekményt Magyarországon követték el, a magyar jog, ha külföldön követték el, noha a per magyar biróság előtt folyik: a külföldi jog alkalmazandó. 3. Az első kérdés, ami felmerül, annak a területnek a meghatározása, ahol a kárt okozó cselekmény lejátszódott és amelynek joga alkalmazásra kerül. Vegyük példának az Ausztriában elkövetett tisztességtelen verseny esetet, melynek hatása Magyarországon mutatkozik. A tisztességtelen verseny, mint tiltott cselekmény tényállásának egyik eleme: a kárt okozó cselekmény, pl. a hírnévrontás más országban valósul meg, mint a másik tényálláselem, a kár: a rágalmazó szavak átszárnyalták az országhatárokat. A német nemzetközi magánjog az eredmény bekövetkezésének helyét tekinti elkövetési helynek: a tényállás teljes megvalósulásához a kár bekövetkezése szükséges, a cselekmény egymaga, kár nélkül, még nem szül kötelmet. — Evvel szemben a fent körvonalazott elvi alapból a cselekmény megvalósulása helye jogának alkalmazása következik: maga a kárt okozó cselekmény az, ami a jogrendet sérti, sérti az elkövetés helyének jogrendjét, tekintet nélkül arra, hogy a kár csak más jogrend uralma alatt áll be. A magánjogi rendet védő kogens szabály már ekkor kell, hogy szóhoz jusson. Nehezebb az irányadó jog meghatározása, ha a cselekmény, az akaratnyilvánulás több ország területén játszódott le. Pl. vonatban bűncselekményt 1 Bartin (Principes de droit international privé. 1932. II. k. 387 o. és k.) a „territoriáli-." szó használatát megszűkíti és itt a lokális elv uralmáról beszél. Terminológiai különbség, aminek azonban elvi alapja van. 2 Ellenkezően : Henri Mazeaud és Léon Mazeaud : Traité théorique et pratique de la responsabilité civile et contractuelle. 1931. II. k. 587. o. Véleménye ellentétes az uralkodó elmé. lettel és a tételes jogokkal.