Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Jogszabályok összeütközése szerződésen kívüli kártérítési kötelmeknél

ÜGYVÉDI DIJ IRÁNTI PEREKBEN FELEBBEZÉS. 113 épp maga a Pp. intézkedik 758. §-ában és megszabja, hogy a törvény által megjelölt értékhatáron belül mi nem tartozik a községi bíróság hatáskörébe, emellett 6. pontjában csak azokat a pereket veszi ki a községi hatáskörből, melyet külön törvény vesz ki onnan. Ha még figyelembe vesszük, hogy a Pp 792. §-ában jelzett Pp. 68. §-a a községi bíráskodásra nézve csak átmeneti rendelkezéseket utal belügyi és igazságügyi miniszteri rendeletre, vagyis nem tartalmaz felhatalmazást arra, hogy hatásköri rendelkezés vétethessék fel a községi bíráskodásról kiadandó rendeletbe, akkor kétségtelennek véljük, amit bevezetőleg mondtunk, hogy 1. i. a 197100/1914. Bm. rendeletnek az ügyvédi jutalomdíjra és költségre vonatkozó része törvénybe ütközik. Természetesen a Te. dacára a m. kir. Kúria 29. sz. jogegységi határozata hatályában fennáll az ott hivatkozott Pp. 758. §. 1—6. pont és 758. §. 1. bek. eseteiben még perköltségre leszállított kereset tárgyában is. Hogy a Kúria ezen rendelet 9.§. VII. 7. pontjára ki nem terjeszkedett felsorolásában, ez is amellett látszik szólni, hogy annak érvényét a Kúria sem ismerte el. A Te. életbelépte előtt a központi kir. járásbíróság csoportfőnökei sem voltak egyöntetű állásponton a tekintetben, hogy 100 pengőn aluli — akkor ez volt az értékhatár — ügyvédi díj iránti perekben kötelező-e a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem vagy elfogadható ilyen perekben is a kereset. Ilyen perek kereset esetén általában olyan bírákhoz kerültek, akik a szóbanforgó kérdésnek nem tulajdonítottak különösebb fontosságot, mert nem vélték olyan érdemi kérdésnek, melyet az ügyvédi kar és bíróság között érdemes felvetni. De a felebbezés megengedhetősége már, különösen a Te. megszorító intézkedései folytán, a kérdést végeldöntésre megérlelte és most már kitaposott joggyakorlatnak kell kialakulnia a felebbezés megengedhetősége vagy meg nem engedhetősége tekintetében. A budapesti kir törvényszék fellebbezési tanácsa 51. Pf. 237,1932 9. sz. határozatában az általam fentebb elfoglalt jogi állásponttal ellenkező jogi álláspontot foglalt el, kimondván, hogy „a Te. 24. §-ának második bekezdésében meghatározott korlátozások ugyanezen törvényhely harmadik bekezdése szerint az elsőbíróságnak olyan perekben hozott ítéleteire, amelyek tekintet nélkül az értékre ki vannak véve a községi bíróság hatásköréből, nem terjednek, — a felperes ügyvédi díjat és költséget perel, ezek iránti keresetek ki vannak véve a községi bíróság hatásköre alól, így fellebbezési jogosultságát az előadottak alapján meg kellett állapítani". Sajnos az indoklás rövid és a kérdésnek nem minden oldalát világítja meg, — a törvényszék felfogásának csak épp kijelentését tartalmazza, hivatkozva a Te. 24. §-ának 2. és 3. bekezdésére. JOGSZABÁLYOK ÖSSZEÜTKÖZÉSE SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELMEKNÉL. írta : DR. SZÁNTÓ IMRE. 1. Olasz állampolgár hírnévrontást vagy más, az üzleti tisztességbe ütköző, cselekményt követ el Ausztriában, aminek kárát vallja egy Magyarországon székhellyel bíró kereskedelmi társaság. - Egy magyar autós Svájcban összeütközik egy német kocsival. - Német társaság villamosvonalat tart fenn Belgiumban ; egy német és egy holland gyalogost villamosbaleset ér. - Párisban sétálok egy épülőfélben levő ház előtt és az egyik kőműves téglát ejt fejemre. Jogállam XXXII. éri. 3 füzet. 8