Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 3. szám - Az orvos felelőssége
AZ ORVOS FELELŐSSÉGE. 99 AZ ORVOS FELELŐSSÉGE. írta: DR. SCHUSTER RUDOLF, a m. kir. szabadalmi felsőbíróság ny. elnöke. Előre bocsátom, hogy az alábbi soraim rendén csak is a magánjogi (kártérítési) felelősség kérdésével foglalkozom, a büntetőjogi felelősség kérdését ezúttal kikapcsolom. A körülmény, mely e kérdés megbeszélésére okot adott, az, hogy az ujabbi időben szaparodnak azok az esetek, melyekben a betegek kártérítési pert indítanak az orvos ellen, azt állítván, hogy az orvos eljárása folytán őket kár érte. Évtizedekre visszamenő bíró gyakorlatom alatt, sem a törvényszéknél, sem az ítélőtáblánál, sem a Kúriánál, egyetlen egy ily esetben sem ítélkeztem, holott most egymásután több esetben ítélt a Kúria (amire alább még áttérek.) Érdekes, hogy hasonló jelenség Németországban is mutatkozik. A kölni profeszor Haberland ugyanis „Árztliche Kunstfehler" című cikkében1) azt mondja: „in letzter Zeit mehren sich auffalend árztliche Kunstfehler." Ennek okát a profeszor abban találja, hogy az orvosi szakképzettség elégtelen és hogy az orvosok azért járnak el bizonyos gondatlansággal („Sorglosigku") mivel szavatossági biztosítást csinálnak, a melynél fogva netáni kártérítés az orvosnak megtérül. Hogy nálunk mi az oka ilyen esetek szaporodásának, nehéz megállapítani, de a Haberland által felhozott okokat nem merem elfogadni. Mert arról, hogy az orvosok szakképzettsége elégtelen volna, nem igen hallottam és legfenebb annyit lehet mondani, hogy az orvosok számának megszaporodása folytán a gyengébb képzettségű orvosok száma is természetszerűleg szaporodik.2) A szavatossági biztosításban pedig az orvosi hibák szaporodások okát nálunk azért nem látom, mert habár ez a szavatossági biztosítás (Haftpflichtversicherung; jól megkülömböztetendő a baleseti biztosítástól) nálunk is ismeretes, aránylag véve nem sok orvos veszi azt igénybe és akik igénybe veszik, azokról fel nem tételezhetem, hogy arra támaszkodva nem járnának el kellő gondossággal. Ugy vélem, hogy az említett nem örvendetes jelenséget inkább a mai nagy gazdasági és pénzügyi depressióra és esetleg még arra lehet visszavezetni, hogy nagyon sok beteg oly orvos kezelésébe kerül, akit nem maga a beteg választott ki magának; a betegre rá lehet parancsolni ugyan, hogy melyik orvos végezze nála a gyógykezelést, de már az orvos iránti bizalmat ráparancsolni nem lehet. Már pedig, a hol ez a bizalom, az orvosi művészetnek egyik főfaktora, nincs meg, ott a *) 1. Juristische Wochenschrift, 1932. évi 45 46. számú füzetét. 2) Magyarországban az orvosok száma 8343 az orvosok 1932. évi évkönyve szerint; Németországban pedig 50.000. 7*